Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 09.10 . 34 sokszor osztálytanítói oklevéllel rendelkezők tanítanak. Önmagukért beszélnek a magyarkanizsai és a törökkanizsai ad atok is: magyart, mint anyanyelvet 1, matematikát 4, idegen nyelvet 2, történelmet 2, informatikát 2, műszaki nevelést 3, szerbet, mint környezetnyelvet 7, magyart mint környezetnyelvet 7, zenekultúrát 2, képzőművészetet 2 osztálytanítói végzettségű személ y tanít, míg gyógypedagógusként 14en, napközis tagozaton pedig 6an dolgoznak. Kevés a diplomás szaktanár, akik magyarul vagy magyarul is tanítanának, s bár a tanítóképzőt végzettek minden tantárgyból kapnak ismereteket, módszertant is tanulnak, a tanárk épzésre, s főként a kétszakos tanárképzésre szükség lenne. – Ez nem etnikai kérdés. A többségi nemzet számára is problémát jelent a szaktanárhiány, csak nálunk kifejezettebben nyilvánul meg – hallottuk dr. Káich Katalintól, a szabadkai Magyar Tannyelvű Ta nítóképző Kar dékánjától, amikor arról beszélgettünk, hogy a kar mit tud tenni a kétszakos tanárképzés ügyének érdekében. – Van, amit a karunk fel tud vállalni, s van, amit nem, mert ha olyat szorgalmaznánk, amiből megvan a képzési lehetőség az Újvidéki Eg yetem karain az anyaintézményekben, akkor a részükről biztosan nagy ellenállás lenne tapasztalható. Amit fel tudunk vállalni, az a zenei oktatás, testnevelés, képzőművészet, és a célunk, hogy egyszer ez a képzés az alapképzés része legyen a tanítói képzés mellett. Ezt azonban rendszerbélileg kell megoldani, az oktatási törvénynek kellene tartalmaznia a kétszakos tanárképzésre való jogot, s amíg ez nincs, addig más megoldásokat kell keresni. Készül a programunk a mesterképzés utáni hatodik évre. Ez specializ áció. Egyik a polgári nevelésre a másik hátrányos helyzetű diákok oktatására vonatkozik. Ezt akkreditálni kell. Ha sikerül, akkor a zenei oktatásra, testnevelésre, képzőművészetre is készíthetünk ilyen programot, addig amíg rendszerbélileg nem rendeződik a helyzet. Sokan, akik szaktanári képesítést szereznek az egyetemeken, elsősorban középiskolákban helyezkednek el, a másik gond pedig a szaknyelvi ismeretekkel van, vagyis azzal, hogy mivel szerbül tanulnak, a terminológiát is szerbül ismerik, és emiatt plu szmunkát jelent magyarul felkészülni. Mielőbb konkrét lépéseket kell tenni. Képzési lehetőségeket kell megteremteni, hogy a felső osztályokban megfelelő képesítéssel taníthassanak. Kérvényeztük, hogy a karunk önálló jogi státust kapjon. Ez folyamatban van, s ha ez meglesz, akkor várhatóan a kezdeményezéseink is nyomatékosabban tudnak majd kifejezésre jutni. Mindenképpen egy interdiszciplináris vitára, széleskörű megbeszélésre lenne szükség a Magyar Nemzeti Tanács, a módszertani központok és persze a felsőok tatási intézmények részvételével. Kérdésünkre, hogy az MNTben foglalkoztake a kétszakos tanárképzés kérdésével, illetve mit tudnak tenni, Soós Edit, az MNT Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagja elmondta, a racionalizáció, az osztál yok összevonása mindenképp aktualizálja a kétszakos tanárképzés beindítását. – Egyrészt szuficitáris a tanítói szak, másrészt a tanár, ha csak egy szaka van, akkor a normáját egy kevés tagozatos iskolában nem tudja teljesíteni, úgyhogy 34 iskolában dolgo znak bizonyos tanárok. A tanítóképző karnak be kell indítania a folyamatot, hogy átalakuljon, legalábbis kezdetben azokra a képességtantárgyakra mint a képzőművészet, zeneművészet, kell képzést biztosítania. Persze mindent nem fedhet le, nem vállalhat fel mindent a tanítóképző. Nem várható el egy intézménytől sem, hogy mindenre szakosodik. De flexibilitása kell, hogy legyen ennek az intézménynek. Az MNT álláspontja, hogy a karnak kétszakos tanárképzővé kell alakulnia. Soós Edittől az iránt is érdeklődtünk: honnan, kitől, milyen szervtől kell, hogy meginduljon ez a folyamat? – Mivel autonómok a felsőoktatási intézmények, az MNT kérelmet tud megfogalmazni, sugallhatja a közösség szükségleteit, nyomást tud gyakorolni, hogy elinduljon ez a folyamat, de maga a kar kell, hogy lépéseket tegyen a folyamat beindítására. Újabb tevékenységre kell regisztrálni az intézményt, ez akkreditációs folyamattal jár. vissza Megfogalmazási különbségek – Józsa László: Pontról pontra kell megvizsgál nunk, mit kell megváltoztatnunk az MNT alapszabályában Magyar Szó Diósi Árpád2009. szeptember 10., csütörtök A nemzeti tanácsokról szóló törvény bemutatásakor megszervezett sajtókonferencián Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette, hog y az új jogszabály tekintetében felül kell vizsgálni a szervezetüket.