Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 09.10 . 22 Salgótarján fideszes polgármestere eközben nyílt levélben kérte a szlovák miniszterelnököt, ne ismételje meg a XX. századi történelem legszégyenteljesebb fe jezeteit, amikor a nagypolitika tönkre akarta tenni az emberek közti békességet. A városvezető szerint a határ menti Salgótarjánban a legnagyobb békében élnek szlovákok és magyarok, egyforma jogokkal tanulnak a városban a szlovákiai és a magyarországi diákok, vegyes házasságok köttetnek, "gazdasági szimbiózisban élünk, egymáshoz járunk vásárolni, közös kulturális programokat szervezünk". Azzal folytatta: "én sem kérek Öntől lehetetlent - például, hogy mondjon egy szlovák királyt , ezért kérem, Ön se vá rja el a magyar nemzettől, hogy szó nélkül hagyjuk azt a súlyosan kirekesztő, magyarellenes nyelvtörvényt, ami az Ön és kormánya nevéhez fűződik. Nem is beszélve Sólyom László köztársasági elnök kitiltásáról." "Csupán azt szeretnénk elérni, hogy ne Önö kben keltsen sérelmet mindaz, amit velünk szemben elkövettek! Inkább legyenek büszkék közös történelmünkre, és ne - kisebbségi komplexusból táplálkozó - gyűlöletet érezzenek Magyarország és a szlovákiai magyarság iránt" - tette hozzá. Somoskőújfalu füg getlen vezetői levelükben azt fejtegették, hogy Somoskőújfalu minden lakója magyar nemzetiségű és magyar ajkú, mégis két államhoz is tartozott, mintegy ezer éven át Magyarországhoz, 1920 és 1924 között pedig Csehszlovákiához. Őseik állhatatos küzdelmén ek köszönhetik, hogy eleiknek csak négy évig kellett szlovák nyelvű bizonyítványt átvenniük - annak ellenére, hogy ezt a nyelvet nem ismerték , és falujuk hazakerült az anyaországhoz - írták. Hozzátették: sajnos a többi felvidéki magyarlakta település nem volt ilyen szerencsés. Az ott élőkre szabadította rá most "Ön és társasága a fajelmélet szagú nyelvtörvényét." A somoskőújfalusiak a felvidéki magyarok teljes körű nyelvhasználatát követelik - írták a levélben. "Azért, hogy az előttünk járó somosk őújfalusiak emlékét ne sértsük, s hogy felvidéki testvéreink teljes körű nyelvhasználatát nyomatékkal követeljük, s köztársasági elnök úr, Sólyom László becsületét is védjük, Önre bízzuk a döntést, hogy a fentiek ismeretében át kívánjae lépni Somoskőújfal unál a jelenlegi államhatárt" - áll a levélben. A balassagyarmati vezetők levelének nyilvánosságra kerülése után Budai Bernadett kormányszóvivő az MTInek azt mondta, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök magánszemélyként vagy hivatalos minőségben a schengeni szabályok szerint bármikor, bárhol átlépheti Magyarország határát, a magyar kormány ezt garantálja, biztosítja számára. Úgy fogalmazott, hogy a balassagyarmati polgármester kérése méltatlan, indokolatlan és ugyanazt a rossz szellemet idézi, a melyet Magyarország joggal kifogásolt Sólyom László magyar köztársasági elnök Szlovákiából való kitiltása kapcsán. A szóvivő szerint a jelenlegi helyzetben szükségtelen a feszültség növelése, az érdemi problémák megoldására és nem hisztériakeltésre van szükség. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szerint árthat a magyarszlovák kapcsolatoknak, és bizonyosan árt a határon túli magyaroknak a balassagyarmati polgármesternek az a kijelentése, hogy Fico miniszterelnököt nemkívánatos személynek tekintik a városban. A tárca vezetője erről a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón beszélt, újságírói kérdés re. Draskovics Tibortól azt kérdezték, "lesze rend" Balassagyarmaton, illetve kérték, értékelje a balassagyarmati polgármester a szavait. "Isten óvjon engem attól, hogy egy meggyőződésem szerint végiggondolatlan, a magyarszlovák kapcsolatoknak v alószínűleg ártó, a határon túli magyaroknak bizonyosan ártó nyilatkozatot egy miniszteri kommentárral az égbe emeljek" - jelentette ki a miniszter. vissza A magyarszlovák kapcsolatok kronológiája 1993tól Budapest, 200 9. szeptember 9., szerda (MTI) - Az MTI Sajtóadatbank összeállítása a magyarszlovák kapcsolatokról: Szeptember 10én, csütörtökön Bajnai Gordon miniszterelnök Szécsényben találkozik Robert Fico szlovák kormányfővel. • 1993. január 1. - Csehszlovákia szétválása után Szlovákia önálló állam lett. • 1993. április 7. - Brüsszelben aláírták az ún. alávetési nyilatkozatot, amely szerint Magyarország és Szlovákia a hágai Nemzetközi Bíróság döntését kérték a bősnagymarosi vízlépcsővitában. • 1995. január 2425. - Budapesten megegyeztek a dunakiliti fenékküszöb megépítéséről és a Szigetköz vízellátásáról. • 1995. március 19. - Párizsban aláírták a két ország alapszerződését. Ez megerősítette a közös államhatár sérthetetlenségét, egymás területi integritását, s hogy nincsenek területi követelések, ugyanakkor kimondta, hogy a nemzeti kisebbséghez való tartozás minden személy egyéni, szabad választásának ügye.
