Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 09.10 . 17 egészíti ki a rendelkezést: „és minden más dokumentáció”. Egyet lehet érteni azokkal az érvekkel, melyek szerint ez a rendelkezés túlzott terheket ró a kisebbségi iskolák alkalmazottaira, és fel esleges. 5. § – A nyilvános érintkezés egyes területei Az ötödik paragrafus a nyilvános érintkezés kiválasztott területein szabályozza az államnyelv használatát. A televíziós és rádiós programszolgáltatások továbbra is közvetíthetőek a nemzeti kisebbsége k nyelvein. A nyilvánosságnak szánt hirdetések a helyi rádión ezentúl elsőként államnyelven kell hogy elhangozzanak, utána azonban a nemzeti kisebbségek nyelvén is elhangozhatnak. A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galé riák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjait továbbra is ki lehet adni kisebbségi nyelveken. A módosítás értelmében azonban ezentúl mellékelni kell az államnyelven íródott változatot is. A ligha kimutatható, hogy ez a rendelkezés sérti a kisebbségek jogait, jóllehet nem igazán logikus, miért szükséges egyéb mint szlovák nemzetiségű egyéneknek szóló programokat szlovák nyelven is hirdetni. Amennyiben ugyanis a csak államnyelven értő állampolg ár diszkriminációjának minősül, hogy nem érti a nem államnyelven kiadott hirdetést, ugyanúgy diszkrimináció volna, hogy magát a nem államnyelven zajló meghirdetett eseményt nem érti. A rendelkezés tehát nem logikus, de nem is jogfosztó. A kulturális és ok tatásiművelődési célú rendezvényeken csak a kísérő felvezetést kell államnyelven is előadni. Magát a kulturális rendezvény nyelvét az államnyelvtörvény nem szabályozza, a kulturális rendezvények továbbra is ugyanúgy folyhatnak magyarul, ahogy eddig. Emell ett nem vitatható, hogy újfent túlzó szabályozásról van szó, amely az államnak a kisebbségek kulturális életébe történő önkényes beleavatkozását irányozza elő, s akár a szólásszabadság elleni lépésnek is minősülhet (bővebben lásd a következő bekezdésben). A paragrafus hetedik bekezdése a legvitatottabbak közé tartozik. A minisztérium honlapján közölt hivatalos magyar nyelvű verziójában így hangzik a bekezdés első három mondata: „Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, akkor a más nyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvi szöveggel. A más nyelvű szöveget azonos vagy kisebb betűvel tüntetik fel, mint az államnye lvi szöveget.” A „síremlék” a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Síron elhelyezett emlékmű, sírkő stb.” Kérdéses, törvényszegést követe el valaki ezek után a csak magyar nyelvű sírfeliratok alkalmazásával. Amennyiben igen, azzal nem csak a kisebbségi j ogok ellen vét az államnyelvtörvény, hanem az alkotmány 19edik cikkelye második bekezdésében szavatolt magánélet védelmét is sérti. Másrészt azonban a törvény eredeti, szlovák nyelvű szövegében szereplő „pamätníky, pomníky a pamätné tabule” magyar fordítá sa nem feltétlen egyezik meg sem a Kulturális Minisztérium, sem a Magyar Koalíció Pártja honlapján közölt verzióval. Elsősorban a „pomník” kifejezés jelentése vitatható, van ugyanis egy „síremlék” jelentése is, ám ez másodlagos az „emlékmű” jelentés mellet t. A „síremlék” kifejezés ugyanis inkább a „náhrobný pomník, náhrobok” alakokban használatos. Az a rendelkezés továbbá, mely előírja, „az építtető köteles kötelező érvényű állásfoglalást kérni a Kulturális Minisztériumtól, hogy az emlékművön, síremléken é s emléktáblán található felirat megfelele a jelen törvénynek”, mindenképpen sérti a magánélet védelmének alkotmányos szabályozását, ahogy a szólásszabadságot is. Az emléktáblaállítás nem minden esetben a nyilvánosságnak szóló aktus, sokkal inkább a szólá sszabadság tárgykörébe esik. A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság számos esetben kinyilvánította, hogy a szólásszabadság nem csak a megnyilvánulás tartalmára, hanem annak formájára is vonatkozik. A minisztérium tehát csak akkor léphet közbe, ha egy sz öveg megjelent valahol, és veszélyezteti vagy sérti mások jogait, az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügyet vagy a közerkölcsöt, miként ezt a szlovák alkotmány 26. cikkelye negyedik bekezdése meghatározza. Az államnyelvtörvény 5. §a 7. bekezdé se következésképpen aligha lehet egészen összhangban az alkotmánnyal. 6. § – Fegyveres erők és testületek, tűzoltók Ez a paragrafus a fegyveres erők, fegyveres testületek és tűzoltó egységek szolgálati érintkezésében írja elő az államnyelv használatát. A kisebbségi nyelvhasználati törvény ezen a területen hiányos, a rendőr feljebbvalójához
