Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.09 . 51 A kárpátaljai ukrán nyelvű sajtó szemléje www.umdsz.uz.ua 20090909 • A Novini Zakarpattya c. lap 2009 . szeptember 4i száma felhívást közöl, amelynek aláírói kiállnak az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE), illetve Mikola Vehes rektor mellett, elítélik az egyetemen ellen indított támadásokat. Véleményük szerint megrendelésre, mondvacsinált okokkal robbantották ki a konfliktust a felsőfokú tanintézményben. A felhívás aláírói azon véleményüknek adnak hangot, hogy egyesek megpróbálnak nemzetiségi ellentéteket szítani megyénkben, abban a régióban, amely mindig is arról volt ismert, hogy toleránsan viszonyulnak egymá shoz az itt élők. Kárpátalja járási állami közigazgatási hivatalai, a járási tanácsok többségének elnökei, a városok polgármesterei mellett a dokumentumot aláírták Mihajlo Kicskovszkij, a megyei tanács elnöke és helyettesei, a megyei képviselőtestület szám os — közöttük az UMDSZ és a KMKSZ — frakciójának vezetői, több politikai párt megyei szervezetének vezetője, így Ivan Baloga (Jedinij Centr), Olekszandr Ledida (Régiók Pártja), illetve a magyarságszervezetek vezetői — Gajdos István (UMDSZ) és Kovács Miklós (KMKSZ) — is. • A lap közli Brenzovics László kommentárját az UNÉt ért támadásokkal kapcsolatban. A megyei tanács alelnöke felhívja a figyelmet arra, hogy Kárpátalja lakossága soknemzetiségű, ezért az Ungvári Nemzeti Egyetemnek, a régió legfontosabb felsőf okú tanintézményének biztosítania kell a továbbtanulás lehetőségét minden nemzetiség képviselői számára. Ezért is született döntés — a magyar és az ukrán oktatási tárcák megállapodása alapján — a magyar kar létrehozásáról, amely arra hivatott, hogy befogad ja a magyar középiskolák végzőseit. Brenzovics László felhívja a figyelmet arra, hogy magától értetődő dolog, hogy olyan diákok tanulhatnak itt, akik tudnak magyarul. A felvételi során azonban csak e nyelv ismeretét vizsgálták, nem pedig azt, ki milyen nem zetiségű. Véleménye szerint nemzetiségi ellenségesedést váltanak ki az UNE rektorát ért különböző támadások. • A lap 2009. szeptember 8i száma a kárpátaljai munkaerőpiaci helyzetről közöl terjedelmes interjút Ljudmila Ljapinával, a megyei állami közigazgat ási hivatal munkaügyi és foglalkoztatási főosztályának vezetőjével. A szakember arról tájékoztatja az olvasókat, hogy ez év első negyedében 581,4 ezer volt a gazdaságilag aktív, 17 és 70 év közötti lakosok száma megyénkben, ami 9,9 ezerrel, azaz 1,7 százal ékkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. 3,1 százalékkal (549,4 ezerről 521,2 ezerre) csökkent a foglalkoztatott dolgozók száma. Ennek ellenére sikerült megakadályozni a munkanélküliség rohamos emelkedését (10,4 százalékot tett ki ez a mutató 2009 első három hónapja alatt). A 2009. augusztus 1jei állapotok szerint megyei átlagban 16 munkát kereső jutott egy szabad állásra, ami 2,7szer több az elmúlt évi mutatónál. Ljudmila Ljapina a pozitívumokról szólva elmondja, hogy ez év első felében a 7 ,2 százalékos országos átlag mellett Kárpátalján 23,9 százalékkal emelkedett a havi átlagbér, ami 1637 hrivnyát tett ki. • A RIO c. lap 2009. szeptember 4i száma arról ír, hogy ungváriaknak jutott az államilag finanszírozott helyek nagy része az Ungvári Nem zeti Egyetemen (UNE). A megyeszékhelyről 242en (25,4 %), az Ungvári járásból 94 fő (9,8 %), a Nagyszőlősi járásból 73 fő (7,7 %), a Huszti járásból pedig 71 fő (7,5 %) jutott be e felsőfokú tanintézménybe. A legkevesebben a Rahói járásból (17 fő, azaz 1,8 %) tanulnak állami pénzen az UNE első évfolyamán. Ami a legnépszerűbb szakokat illeti, a legtöbben a jogi karra szerettek volna bejutni (itt 32en jelentkeztek egyegy helyre). Nagy volt a verseny a nemzetközi kapcsolatok szakon (25), illetve a földrajz ( 16) szakon is. Az idén 418 (10,4 %) olyan jelentkező folytathatja tovább tanulmányait az UNÉn, aki nem kárpátaljai lakos. • A lap írást közöl a 100 legbefolyásosabb ukrajnai személyiségről, különös tekintettel azokra, akik kárpátaljaiak, itt születtek, ill etve dolgoztak. A kijevi Korrespondent folyóirat szerint Julija Timosenko, Rinat Ahmetov, Viktor Janukovics, Viktor Pincsuk és Viktor Juscsenko áll az ukrajnai TOP100 élén. A rangsor 36 helyén szerepel Viktor Baloga, az elnöki titkárság korábbi vezetője ( a tavalyi helyezéséhez képest 32 helyet esett vissza). A 48. a listán Hennagyij Moszkalj, a NUNSZ parlamenti képviselője, aki korábban Kárpátalja kormányzója is volt (ő 21 helyet lépett előre). A 49. a TOP100ban az ungvári Nesztor Sufrics, a Régiók Párt jának honatyája (+12 hely). A kárpátaljai születésű Viktor Pinzenik leköszönt pénzügyminiszter a rangsor 95. helyére került (54 hellyel esett vissza az elmúlt évhez képest). • A TRIBUNA c. lap 2009. szeptember 4i száma arról ír, hogy elérhetőbbé vált a sche ngeni vízum a kárpátaljaiak számára. Közli annak a felmérésnek az eredményeit, amit az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusokon, illetve az ungvári szlovák főkonzulátuson végeztek a Stratégia Partnerség Ungvári Központjának munkatársai. A felmérés szerint az ungvári magyar főkonzulátus továbbra is eredményesen tevékenykedik, betartva a vízummegállapodásokat. Ennek ellenére azt tapasztalták itt, hogy a külképviselet munkatársai „tudatosan növelik” a köztük és az ügyfelek közötti távolságot. A felmér és arról tanúskodik, hogy a beregszászi magyar főkonzulátus működik a legjobban a három kárpátaljai külképviselet közül. Itt elhanyagolható az elutasítások száma (gyakorlatilag 1 %). A diplomaták elmondása szerint ennek is csak az az oka, hogy az ukrajnai kérelmezők tudatosan a valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltatnak. Az írás szerint a legnagyobb mértékű javulás a szlovák főkonzulátus munkájában tapasztalható. Itt már teljes egészében betartják a kishatárforgalmi egyezmény előírásait, nőtt az által a kiadott, többszöri beutazást lehetővé tévő, hosszú időtartamra szóló schengeni vízumok száma. • A Sztarij Zamok c. lap szeptember 3i száma arról ír, hogy Kárpátalján járt PavloRobert Magocsi. Az amerikai professzor, a ruszinok egyik vezetője szerint a Sz ovjetunió felbomlását követően elindult a ruszin újjászületés. Korábban csak a volt Jugoszláviában ismerték el külön népként e nemzetiséget, később azonban már
