Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.09 . 43 Csütörtökön délután a dalai láma Prágába utazik, ahol Václav Havel volt cseh államfő meghívására részt vesz a Fóru m 2000 elnevezésű nemzetközi konferencián. MTI vissza Nem az, amit akartunk Erdélyma [ 2009. szeptember 09., 07:39 ] Nem jó a kisebbségi oktatás szempontjából a kormány által beterjesztett oktatási törvénycsomag, sőt, vi sszalépést jelent az eddigi helyzethez képest — véli Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. Elégedetlen a jogszabállyal Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is, tegnap juttatta el módosító javaslatait a képvise lőkhöz. Az RMDSZ két parlamenti frakciója tegnap délután egyeztetett a részletekről, bíznak benne, sikerül még javítani a jogszabályon — mondta el Bokor Tibor szenátor. A kormány a hét végén dönt, milyen változtatásokat fogad el és iktat a törvénybe. Leg nagyobb gond, hogy a végleges tervezet kisebbségi oktatásról szóló fejezete az Andronescuféle változat. A Micleatörvény lehetővé tette volna a külön módszertan szerinti románoktatást egészen az érettségiig, így azonban csak a VIII. osztály végéig lesz er re mód. Románia történelmét és földrajzát továbbra is román nyelven kell tanulniuk a magyar gyermekeknek, ha a jelenlegi változatért vállal felelősséget a kormány. Az erre vonatkozó cikkelyek megváltoztatását az RMPSZ is javasolta, de az RMDSZ oktatási főo sztálya szintén megfogalmazta a módosított szöveget. Bokor Tibor szenátort tegnap a szenátus oktatási bizottsága vitájának szünetében sikerült elérnünk. Véleménye szerint kis előrelépést jelent az új jogszabály, „de nem az, amit mi akarunk". Igyekeznek meg győzni kollégáikat, lát halvány reményt arra, hogy a demokrataliberálisok támogassák a román nyelv alternatív módszerek szerinti oktatását legalább a kötelező tíz osztály végéig, de Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történő tanításáról hal lani sem akarnak. Bokor Tibor szerint kisebb előrelépést jelent a felsőoktatás esetében, hogy az új törvény lehetővé teszi különleges esetekben kormányrendelettel új egyetemi karok létrehozását, eddig az egyetemi szenátus jogkörébe tartozott ez, és majd minden esetben leszavazták a magyar karok létrehozatalát. Az RMDSZ ma teszi le módosító javaslatait, és annak függvényében, hogy mit fogadnak el ezek közül, döntenek arról, aláírják vagy sem a kormány elleni bizalmatlansági indítványt — közölte a szenátor. A változtatásokkal kapcsolatban egyáltalán nem bizakodó Lászlófy Pál, többször próbáltak tárgyalni a szaktárca képviselőivel, ám nem találkoztak fogadókészséggel. „Meg kell próbálni legalább az eddig elért eredményeket megvédeni" — hangsúlyozta Lakatos An drás, ám nagy esélyt a magyar módosítások elfogadására ő sem lát. A törvényt összességében sem tartják jónak a magyar szakemberek. Lászlófy Pál szerint a két különböző gondolkodású szakértői csoport által kidolgozott jogszabályokból összekutyult változat nem koherens, Bokor Tibor a gyors tanulmányozás során számos ellentmondásra bukkant, melyeket képtelenség kéthárom nap alatt elemezni és kijavítani. Lakatos András szerint már rég nem szakmai, hanem politikai presztízsvita zajlik, az összegyúrt változat nem jó az oktatási rendszernek, és nem szolgálja a reformot. Bokor Tibor szerint részleges decentralizációt hoz az új jogszabály, jó például, hogy a tanárok alkalmazása az iskolák hatáskörébe kerül, de nagyon zavaros az iskolaigazgatók kinevezése, fontos e lőrelépés történik a finanszírozásban, a pénz az intézménybe kerül, és a vezetőtanács dönt felhasználásáról, a megmaradt összeg átvihető a következő évre, így lehetőség nyílik nagyobb beruházások tervezésére. Fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült bevinni külön szorzót, így a több pénzbe kerülő kisebbségi oktatást nagyobb összeggel támogatják. Lakatos András azonban úgy értelmezi, a jogszabály bebetonozza a tanfelügyelőségeket, az önkormányzatoknak fenntartási kötelezettséget ad, de beleszólási jogot nem. A magyar oktatási szakemberek egyhangúlag úgy vélekednek, illúzió az, hogy e jogszabály a következő tíztizenöt évre szólna, pont ellentmondásai miatt várhatóan kéthárom éven belül módosítani kell. Lakatos András szinte biztos benne, már a következő korm ány változtat is rajta. Farkas Réka, Háromszék vissza
