Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 35 Hallani olyan hangokat, hogy talán mégsem lép életbe szeptemberben a jogszabály. Van ennek bármi realitása? Ez a törvény szeptember elsején életbe lép. Ezt már semmi nem akadályozza meg. A gyakorlati alkalmazásért a kulturális minisztérium felel, ez utó bbi megfontolhatja, hogy milyen mélységben alkalmazza. 2010ben, a parlamenti választások után, nincs kizárva, hogy esetleg ismét módosításra kerül sor. 1999ben is sikerült eltörölni a 95ös törvényből a büntetési kategóriákat. Ezt a jövő évi választások után megalakuló új kormány ismét megteheti. A magyarok jobban aggódnak Szlovákia lakosságának több mint felét nyugtalanítja a szlovák – magyar kapcsolatokban felgyülemlett feszültség – derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét Pozsonyba n hozták nyilvánosságra. A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) által július elején készített kutatásban a megkérdezettek 53 százalékát nyugtalanítja a szlovák – magyar kapcsolatokban megmutatkozó feszültség, 36 százalék nem aggódik a kérdéssel kapcsolatban. A problémát nem érzékelők nyolcszázaléknyian vannak, 3 százalék pedig nem foglalt állást. A szlovák – magyar viszonyban megmutatkozó feszültség leginkább a szlovákiai magyarokat aggasztja. A megkérdezett magyarok 76 százaléka állította, hogy nyugtalanítja ez a helyzet, míg a szlovákok körében ez 51 százalék volt. Ugyancsak nagyobb mértékben aggasztja ez a kérdés a magasabb műveltséggel rendelkezőket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeket. Nem véletlen tehát, hogy ami a politikai pártokat illeti, legnagy obb mértékben a Magyar Koalíció Pártjának szavazóit nyomasztja a kérdés. A megkérdezett MKPhívek 80 százaléka állította, hogy aggodalommal tölti el a megromlott szlovák – magyar viszony, míg ez legkevésbé a kormányzó Irány – Szociáldemokrácia (Smer) szavazóit zavarja. Robert Fico miniszterelnök pártjának hívei közül csak 51 százalékot zavar ez a probléma, míg 43 százalékot egyáltalán nem. vissza Szeptember közepén zárul az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda szerkesztése – Gyülekezik a fo ntos tízezer Erdélyi Riport 2009.08.14. Ez év decemberében ismét kiadásra kerül az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda. A mintegy ezeroldalas reprezentatív kézikönyv a tervek szerint tízezer személyi és intézményi szócikket tartalmaz majd. A romániai magyar szem élyiségek és intézmények lexikonának előkészületeiről Stanik Istvánnal, a kiadvány főszerkesztőjével beszélgetett Simon Judit. Ha jól tudom, négyévenként kellett volna megjelennie a Ki Kicsodának. A második után miért kellett tíz évet várni a harmadikra? Az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda kiadásának sajátossága, hogy nagyon rövid, de nagyon intenzív munkával kell elkészíteni, és nem kevés pénzre van szükség a finanszírozásához. A pénz sajátossága, hogy soha sincs elég belőle, de 2003ban és 2007ben, amikor a kimaradt kiadásokon kellett volna dolgozni, a munkaerő is hiányzott. Előbb az Erdélyi Riport, majd az Új Magyar Szó kötötte le kapacitásunkat. Most kicsit nyugalmasabb periódust élünk, közben Bence fiam is elvégezte az egyetemet és csatlakozott a csapatho z, így mertünk belevágni a harmadik kiadásba. A Transindexen vita alakult ki a Ki Kicsoda szükségességéről, illetve arról, hogy ez lényegében üzleti vállalkozás. Üzlet a lexikon megjelentetése? Ha valamire nincs szükség, az nem lehet üzlet, mert akkor eladni sem lehet. Nem vitatkozom azzal a kéthárom véleménnyel, mivel azok nem a tényekre, hanem hipotézisekre alapozva fogalmazódtak meg. Elképzelésekre pedig nem lehet érvekkel válaszolni, csak azt lehet mondani, hogy előbb ismerjék meg a jelenséget, azt án majd megbeszéljük. Az előző két kiadás méltatásaiból hosszan idézhetném, ki miért tartja fontosnak. Mi úgy gondoljuk, a gyors dinamikával változó erdélyi magyar közösség elitjét, középosztályát időnként fontos számba venni, mert ezzel a közösségen belül i értékszelekciót, tehát fejlődését segítjük. A Ki Kicsoda szereplői olyan személyek, akik tevékenységükkel időtálló értékeket hoztak létre, vagy a közösség fejlődését befolyásolták; teljesítményük rögzítése, nyilvánossá tétele számukra morális elégtételt jelenthet. Azoknak a társadalomkutatóknak,
