Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.07 . 22 A z RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által rendezett találkozón a szervezők szerint mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos vett részt, akik kiáltványban tettek hitet a régió önrendelkezése mellett. Markó: magára maradt az erdélyi magyarság Beszédében az RMDSZ elnöke a tulajdonkérdéssel asszociálta az autonómiát és általában mindent, amire az erdélyi magyarság törekszik, emlékeztetve: Romániában 6,6, Erdélyben 25, a Székelyföl dön pedig több mint 80 százalékos a magyar lakosság aránya. „Ez azt jelenti, hogy Romániának, Erdélynek és a Székelyföldnek mi, magyarok ugyanilyen arányban vagyunk a tulajdonosai, és ennek a tulajdonjognak minden szinten, minden intézményben, minden pilla natban érvényt kell szereznünk. Ez a nép kinyilvánítja, hogy a jelenlegi közigazgatási határoktól függetlenül a Székelyföld egy entitás: azon kell dolgoznunk a továbbiakban, hogy ezek a közigazgatási határok egybeessenek e sajátos entitás, a Székelyföld va lós határaival” – hangsúlyozta Markó Béla, aki Traian Băsescu román államfő autonómiaellenes nyilatkozataira utalva hozzátette: semmi sem indokolja, hogy a magyarság jogos követelését valaki is elutasítsa, és nem fogadható el az sem, hogy egyesek összekapc solják a sajátos területi autonómia eszményét az általános helyi autonómia fogalmával. A politikus szerint az erdélyi magyarság magára van utalva az autonómiaküzdelemben, ezt bizonyítják a Kárpátmedencében felerősödött magyarellenes jogtipró törekvések, de az Európai Unióban tapasztalható felelőtlen álláspont is, miszerint a szlovák nyelvtörvény kérdése nem az Unióra tartozik, hanem az érintett két ország ügye. „Ez is fontos tanulság számunkra, hogy nekünk saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat” – szöge zte le a szövetségi elnök. Tőkés László európai parlamenti képviselő az összefogás kiszélesítéséről beszélt a csíkszeredai sportcsarnokban, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott” az önkormányzati nagygyűlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettő , szerinte azonban szándékában a két rendezvény kiegészíti egymást. A befogadó összefogás mellett érvelve Tőkés élesen bírálta a „Markódoktrínát”, miszerint az RMDSZen kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idéz i, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. „Szellemiségében hasonló a Csapódoktrína (Csapó József az SZNT korábbi elnöke – szerk. megj.), miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az a utonómia ügyét. El kell ismerni az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye, a Kárpátmedencében pedig minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete” – húzta alá az EMNT elnöke. „A Székelyföld nem szegény” Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államfőjelöltje úgy fogalmazott: a magyarságnak ezerszer el kell magyaráznia a románságnak, hogy nem akar elvenni senkitől semmit, és amit kér, az nem valaki ellen irányul, Antal Árpád sepsis zentgyörgyi polgármester pedig cáfolta az állítást, miszerint a Székelyföld szegény, elmaradott régió, amely nem lenne képes megállni a lábán egyedül, a román állam segítsége nélkül. „A legnagyobb magyar többségű erdélyi város polgármestereként elmondhatom , Sepsiszentgyörgy tízszer több pénzt fizet be az államkasszába, mint amennyit kap onnan, többet adunk, mint amennyit Háromszék összes települése kap a bukaresti költségvetésből” – szögezte le Antal. A csíkszeredai nagygyűlésen különben megjelent az MPP és az SZNT vezetősége is, bár korábban megfogalmazott igénye ellenére Szász Jenő nem kapott szót a rendezvényen. Az esemény részvevői kiáltványt és memorandumot fogadtak el (utóbbi szövege még nem végleges), amely tartalmazza, hogy a romániai magyarság szám ára csakis a központi politikai széljárástól független autonóm közigazgatási és fejlesztési intézményrendszer, vagyis a területi autonómia jelentheti a megnyugtató megoldást. A székelyföldi önkormányzati vezetők a régió szerves fejlődését és a lakosság saj átos identitását veszélyeztető
