Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.01 . 18 segítségével leszögezte: nem célja Szlovákiának a kisebbségi nyelvek korlátozása. Kiemelte azt is, hogy a korlátozás csak a közintézményekre, hivatalokra vonatkozik, vagyis azért nem lehet megbüntetni senkit, ha az utcán magyar nyelven b eszél. Kiderült: a törvényalkotó szándéka a szlovák nyelv integráló szerepének biztosítása és a szlovákul beszélők védelme a magyar többségű területeken. Weiss szerint a gyakorlat majd megmutatja, hogy hiába aggódtunk. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: • Fico: Bárhol, bármikor, bármiről, de bocsánatkérésről nem! • "Sürgősen meg kell feledkezni a Sólyomafférról – Bunkóság a Ficokab inet részéről" • Akár gazdasági bojkottot is bevetne Szlovákia ellen az MVMP • "Elégtételt kell kapnia Sólyomnak a sértésért" • A közeljövőben nem javulnak a magyarszlovák kapcsolatok - véli a Global Insight Nemzetközi konfliktusok>> Robert Fico>> „A politikai szándék megvan a magyar és a szlovák kormányfő közötti budapesti találkozóra, zajlik az előkészítés, és az eseményre Budapesten fog sor kerülni” – mondta a külügyi és határ on túli magyarok bizottságának rendkívüli, zárt ülése után a külügyminiszter. Balázs Péter hozzátette: a találkozónak nem lenne értelme, ha a miniszterelnökök nem beszélnének Sólyom László Szlovákiából való kitiltásáról és a szlovák államnyelvtörvényről. „ A miniszterelnökök találkozója nem lehet sikeres, ha úgy tesznek, mintha a szlovák államnyelvtörvény nem képezné a két állam közötti együttműködés legkomolyabb problémáját” – tette hozzá Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Az egyházak is fel emelték a hangjukat Levélben fordult a magyar európai parlamenti képviselőkhöz a szlovák nyelvtörvény miatt a magyarországi református és az evangélikus egyház. A dokumentumban arra kérik a képviselőket, hogy bírják rá az Európai Uniót hathatós lépések me gtételére. „Az elmúlt hónapok Magyarországgal és magyarsággal szembeni legdurvább atrocitásaként értékeljük és éljük meg mindazt, ami Szlovákiában a magyar nemzetiségű polgárokkal szemben történik. A szabadság és nemzetünk képviselete közös ügyünk” – olvas ható az egyházi vezetők levelében. vissza A médiatörvény kiverte a biztosítékot az újságíróknál MTV 2009. augusztus 31. 20:03 Az elfogadott szerb törvény értelmében átszámítva 30 millió forintra büntethetik azt a kiadót, szerkesztőt és újságírót, aki hamisnak vagy rágalmazónak minősíthető információt közöl a lapjában Oldal nyomtatásaSzövegméret növeléseSzövegméret csökkentéseOldal továbbküldése Elfogadta a szerb parlament hétfőn a vitatott új médiatörvényt, ami bírálói sz erint kihívást jelent a sajtószabadság ellen, mivel komoly büntetésekkel fenyegeti az újságírókat. A törvényt, amit az EBESZ és számos sajtószervezet is kritizált, az után fogadta el a belgrádi parlament, hogy a Nyugatbarátnak tartott Borisz Tadics államf ő kormányzó koalíciója kivett a jogszabálytervezetből kettőt a leginkább bíráltak közül. Az elfogadott törvény értelmében átszámítva 30 millió forintra büntethetik azt a kiadót, szerkesztőt és újságírót, aki hamisnak vagy rágalmazónak minősíthető informác iót közöl a lapjában. A konkrét összeget adott esetben az újság példányszámához és napi reklámbevételéhez mérik. Ugyancsak fizetniük kell az elektronikus médiumoknak hasonló "vétség" esetén, méghozzá a napi reklámbevétel nagyságában. A bírálók szerint enne k egyenes következménye lesz az öncenzúra beindulása. Hans Ola Urstad az EBESZ szerbiai megbízottja közleményben figyelmeztetett még a múlt héten, hogy komoly következményei lehetnek a törvénynek, mivel az amúgy is rosszul fizetett újságírók és nehezen mű ködő lapok többsége számára ez "végzetes lehet, és emiatt megszűnhetnek lapok, az újságírók pedig feladják hivatásuk elveit. A törvénytervezetből ejtett a kormánykoalíció két passzust. Az egyik megkövetelte volna, hogy számolják fel azokat a lapokat, médiu moktól, amelyek három hónapnál hosszabb ideig veszteségesek. A másik az összes médiumtól megkövetelte volna, hogy fizessenek letétként 50 ezer eurót, vagyis több mint 13 és fél millió forintot.
