Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 55 ellentét a két szomszéd nép között. Nemrégiben Bajnai Gordon miniszterelnök is kijelentette, hogy Magyarországnak nincs semmiféle területi követelése senkivel szemben, ráadásul Szlovákia ugyanúgy uniós tagállam, mint mi. Mindezek fényében még furcsább a hozzáállásuk. - A határváltoztatásnak elsősorban azért nincs esélye, és azért nem reális veszély a szlovákok számára, mert ez a bizonyos terület, a Csallóköz, az Ipolytól, Salgótarjántól, Sátoraljaújhelytől északra elterülő sáv, ma már nem tisztán magyar lakta sáv. A szlovákok elsősorban az első bécsi döntésre emlékeznek, amely a ma DélSzlovákiának nevezett területet visszacsatolta Magyarországhoz, mintegy 85 százalék magyar lakossal. Csakhogy az akkori 85 százalék ma 5055 százalék. A magyarok 1945 utáni kitelepítése, a nagyarányú szlovák betelepítés, az urbanizáció és az iparosítás következtében azok a városok, melyek 1918ban mind magyar többségűek voltak - mégpedig 8090 százalékban , ma már kifejezetten szlovák többségűek, kivéve Komáromot és Dunasze rdahelyt. A szlovákok elég jelentős része úgy gondolja, akkor lesznek biztonságban, ha minimálisra redukálják az ottani magyarok számát. Mindezen túl a schengeni szisztéma is hozzájárult a kapcsolat megromlásához: a közös külső uniós határ - ami mindenkine k, így a szlovákoknak is előnyös - azt is jelenti egyben, hogy a magyarszlovák határ, ahol az embert megállítják, megmotozzák, vámot szednek tőle - megszűnt. És szerintem a szlovákok úgy gondolják, hogy ez megnehezíti a maradék magyarság rövid időn belüli asszimilációját vagy távozásra késztetését. Ugyanis azzal, hogy a határ ilyen átjárhatóvá vált, a gazdasági kapcsolatok szorosabbá válnak, a munkaerőáramlás is gyorsul, vagyis az elszigetelődés gyengül. A Slota és Fico által is képviselt magyarellenes p olitika akkor lehet sikeres, ha van rá elég vevő. Márpedig úgy tűnik, van. Mi az oka a tömeges méretű szlovák nacionalizmusnak? - A szlovákok már a húszas évektől fogva arra tanították a gyerekeket, hogy a magyarok az ősi ellenség, akik ezer évig elnyomtá k a szlovákokat. Ez nevetséges, mert a 19. század eleje előtt nincs nemzeti tudat, nem a nyelv számít, hanem a társadalmi rang, hogy ki hol született. Mégis sikerrel ültették el ezt a felfogást, ráadásul az 193945 között fennálló Tiso vezette szlovák álla m nagyon fölerősítette ezeket az indulatokat. 1945 és 1948 között kifejezetten tombolt a magyarellenesség: A Benesdekrétumokat azzal igazolták, hogy Csehszlovákia felbomlását a kisebbségek árulása - így a németek mellett a magyarok illojalitása - idézte e lő. Erre alapozták a kiűzés tervét. De sajnos a mai szlovák társadalomban majdhogynem teljes az egyetértés arról, hogy a magyarok a múltban sok rosszat tettek velük. Szerintük öt alkalommal érte agresszió a szlovákokat a magyarok részéről: a honfoglalás, a Tanácsköztársaság északi - valójában védekező - hadjárata, az 1938as bécsi döntés, Kárpátalja 1939es visszafoglalása, amikor a magyar csapatok behatoltak Szlovákia területére is, és végül 1968. Ez utóbbi valóban agresszió volt, ám ehhez a magyar nemzet nek nagyon kevés köze volt. Van példa Európában ilyen szintű elmérgesedett viszonyra? - A második világháború óta semmiképpen nincs. Logikus lett volna, hogy a kommunizmusból megszabadulva KözépEurópa is a megbékélés útját követi. Volt, ahol ez meg is t örtént: például a sokkal súlyosabb terhet hordozó lengyelnémet kapcsolatok - ha nem is mondhatjuk, hogy szerelem van a két ország között - rendkívül korrektnek nevezhetőek. Sőt, a románmagyar is sokkal jobb ma, mint a magyarszlovák viszony. Ismeretei s zerint egy szlovákiai átlag magyar miként éli át ezt a nyomást? - Elég sokszor jártam ott, régi barátaim is élnek Szlovákiában: nem a félelem jellemző az ott élő magyarokra, hanem az értetlenség. Az ott élő magyarok kivétel nélkül őszintén hívei a szlovákmagyar barátságnak, és majdnem mindenki elmondhatja, hogy nincs problémája a környezetében élő szlovákokkal és szakmai, kollegiális kapcsolataikban sincs feszültség. Akik ismerik egymást, jól kijönnek egymással. Az is érdekes megállapítás, hogy ott a lege rősebb a magyarellenesség, ahol nem ismerik a magyarokat: például északon, mondjuk Árva megyében, vagy a szlovák nemzeti mozgalom fellegvárában, Turóc megyében, vagy Zsolnán, ahol Slota a polgármester. A szeptember elsején életbe lépett nyelvtörvénnyel ka pcsolatban a szlovák nagykövet azt állította, hogy az EU semmilyen kifogást nem fogalmazott meg. Igaz ez?
