Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 51 Visszalépett az elnökjelöltségtől Radu herceg Krónika 2009. szeptember 02. Radu Duda államfőjelölt szerdán bejelentette: kiszáll az államelnöki tisztségért folyó harcból. A herceg közleményében azt írta: „visszalépésemmel a kampány nem lesz töb bé választási harc, hanem klánháború”. „Lelkes és erőt nem kímélő erőfeszítés után bejelentem, hogy visszalépek az elnöki tisztségért folyó harctól, sajnálkozással, de a jövőben reménykedve” – írta közleményében a román királyi család tagja. Radu herce g szerint „a politikus államfő, bárki is legyen az, mindig a román állam intézménye ellen fog dolgozni, pártja javára és a gazdasági csoportok érdekei szerint”. „A hatalom emberei Romániában személyes javakként tekintenek a közintézményekre és az államra. A jelenlegi államfő elkezdte a román állam magánosítását, a következő elnök folytatni fogja” – fogalmaz Radu Duda. Szerinte az emberek rá szavazni kívánó 12 százaléka erősebb, mint a megtévesztett, kényszerített vagy érdekelt 35 százalék, utalva Traian Bă sescu államfő támogatottságára. Radu herceg április 9én jelentette be, hogy függetlenként indulni kíván az őszi államfőválasztáson. A 49 esztendős Radu Duda egy iaşii orvoscsaládnak a bukaresti színművészeti akadémián végzett gyermeke. 1996ben házasod ott be a királyi családba, amikor feleségül vette Margit hercegnőt. 1999ben kapta meg a HohenzollernVeringen hercegi címet. Katonai tanulmányait 2002ben fejezte be, ma a román hadsereg ezredese. 2002 és 2008 között különböző kormánytisztségeket tölt be. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Kevesebb a több Krónika 2009. szeptember 02. Ha egy demokratikus államban egy terület autonómiát akar, netán ki akar válni az állam kötelékéből, és ezt demokratikus eszközökkel, következe tesen kéri, az állam ideigóráig késleltetheti, de huzamosan nem tagadhatja meg tőle az önállósodást. Ha megtagadja, demokratikus jellegének int búcsút. A gondolatmenetet Schöpflin György politológus professzor fejtette ki a 2003as tusványosi táborban a következetesség és a demokrácia erejét hangsúlyozván. Románia demokratikus államnak tartja magát, 2007 óta tagja az európai demokráciák elitklubjának: az Európai Uniónak. Ez a feltétel tehát adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. De mi is a helyzet a következetességgel? El tudtae hitetni a Székelyföld lakossága országgalvilággal, hogy az autonómia ügye megkerülhetetlen Romániában? Vane oka a román államnak, a román társadalomnak komolyan venni a székelyföldi autonómiaigényt? Ha őszinték akarunk l enni: aligha. Noha az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy a magyar közösség hosszú távú gyarapodását csakis az autonómiaformák biztosíthatják, az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbna k bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A Székely Nemzeti Tanács mozgóurnás népszavazása ugyan jelz és értékű eredménnyel zárult, de azt aligha lehet többnek tekinteni egy közvéleménykutatásnál. Az akaratkinyilvánításnak az adhatna erőt, ha azt törvényes helyi népszavazások eredménye rajzolná ki, de a bukaresti törvényhozás a népszavazási törvényben meg akadályozta ennek a lehetőségét. Azt viszont nem tiltotta, nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselőka hét v égére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, nem növeli, hanem csökkenti az aktus erejét. Azt üzeni a román társadalomnak, hogy a
