Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 39 területét, az anyanyelvhasználat fő terrénumát, a beszélő/ gondolkodó gya nútlan állampolgárt veszi célba. Mi több, olyan szankciókat helyeznek kilátásba a szlovák államnyelv „védelmében” hozott törvénnyel, amely hosszú távon a kisebbségi nyelvek teljes ellehetetlenülését eredményezi. Ez ellen szólalt fel a magyar (nyelv)tudomán yos élet (MTA), a magyar történelmi egyházak (a szegedi dómban megtartott Pünkösdváró összejövetel a hétvégén) és a magyar írótársadalom az anyaországban és azon kívül. A több írótömörülés és az Anyanyelvi Konferencia, valamint a magyar Pen Club által megf ogalmazott, a magyar nyelv védelmében hozott egyik tiltakozó nyilatkozat megállapítja: – A szomszédos államok európai uniós csatlakozási szándéka, illetve uniós tagsága nem hozott tartós és egyértelmű javulást a Kárpát – medencében, a kisebbségi sorban élő m agyarság életlehetőségeit illetően. A Tőkés László egykori püspök, ma európai parlamenti képviselő által kezdeményezett, „Pünkösdváró” címmel a hét végén megrendezett ökumenikus találkozó üzenete is egyértelműen fogalmaz: – Minden népnek, nemzetnek és etni kai közösségnek elidegeníthetetlen joga saját nyelvének nyilvános és egyenrangú használata saját hazájában és szülőföldjén. Európában és a világ nemzeteinek közösségében nincs helye hátrányos etnikai, nyelvi, vallási megkülönböztetésnek kisebbségi alapon – áll a nyilatkozatban. Tőkés szerint az anyanyelv védelme nem is politikai, hanem sokkal inkább erkölcsi kérdés. Az említett rendezvényeknek és nyilatkozatoknak, ahogy a keddre összehívott dunaszerdahelyi (Szlovákia) tiltakozó nagygyűlésnek is, a véleményn yilvánításon túl „lelkiismereti” hozadéka is lehet. Ráirányíthatja a közösségét vesztett szórványmagyarság figyelmét arra az értékre, amelyről vagy meghunyászkodásból, vagy félelemből önként lemondott: anyanyelvére. Hódi Sándor írja a Zavarodott nemzettuda t című esszéjében: – Az elszakított nemzetrészek gondjaibajai többrétűek: Általában a kisebbségi jogok és a nyelvi egyenjogúság hiányát szoktuk szóvá tenni, holott a legsúlyosabb problémáink nem is annyira jogi, mint amennyire szellemi és mentális termész etűek. A nemzeti léttel kapcsolatos általános értékzavar a legnagyobb baj, amely lehetetlenné teszi az együttes gondolkodást és cselekvést számunkra – írja a pszichológus. vissza Bátran kezdd el, pajtás! – Tanévkezdési körké p a muravidéki iskolákban Népújság (Lendva) 2. september 2009, 53. évf. 35. sz. - ce, AK, SNK Minden kezdet nehéz, de a révbe érés kezdés nélkül lehetetlen. Ilyen vigasszal szolgálhatnánk az elsősök számára, ha rászorulnának a bíztatásra. De nem szorul nak rá, hiszen előttük az élet, amit ők még mindig csak kis betűkkel tudnak felfogni. Mag. Anton Balažek mondta a göntérházi és a lendvai elsősök „fogadásán”, melynek keretében az iskolaközösség tagjává is választották őket: „Az iskolában az a jó, hogy ö sszekapcsolódik benne két, a jövőnk szempontjából igencsak fontos szimbolikus tényező, az örökmozgó, mindig új és újabb csodákra képes gyermeki agy és a jövőnk szempontjából abszolút nem közömbös tudomány. Itt és most mindkettőre nagy szükség van.” Így hát , bátran kezdd el, pajtás, kezdd el! A muravidéki kétnyelvű általános iskolákba idén 822 tanulót írattak be, közülük 82 elsőst. A kétnyelvű középiskolába iratkozók száma 318, közülük 94 elsős. Ez összevetve az elmúlt évvel közel 2 százalékos csökkenés t jelent, az elsősök száma 10 százalékos csökkenést mutat. A középiskolások száma 1 százalékkal magasabb, az elsősöké a tavalyihoz viszonyítva mintegy 14 százalékos emelkedést mutat. Az 1. számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolában idén 561 tanuló kez dett, közülük 56 első osztályos. A központi iskolákban az elsősök száma 46, míg a gyertyánosi fiókiskolában 10 tanulóval indult az első osztály, ide összesen 27 gyermek jár. Sabo Tatjana iskolaigazgatótól megtudtuk: a tavalyi évben elkezdett beruházások, i lletve felújítások a szünidőben sem szüneteltek. Így befejeződött az iskola külső vakolása, a hőszigeteléssel együtt elkészült az új összekötő folyosó, továbbá a nyílászárók cseréje is megtörtént. De elkészült az iskola bejárata előtti plató és több kisebb karbantartási munkálat is befejeződött. Az idei évben az iskola tetőzetének a felújítását is elvégezték, a fűtőház felújítását pedig a fűtési szezonig szeretnék befejezni. Az új, műfűvel borított játszótérről és az atlétikai sportok lebonyolítására alka lmas futó- és egyéb sávok állapotáról az újságírók kérdésére válaszolva Balažek polgármester elmondta: az objektumon, melynek beruházási költségeit a község fedezi (mintegy 800 ezer euró összegben) az alaptömésen kívül más munkálat nem történt, tehát minde n ezután következik.
