Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 13 A miniszter azt állítja: a szlovák fél kész a találkozón megvitatni Sólyom László m agyar államfő Pozsony által meghiúsított révkomáromi látogatásának az ügyét is. "Örömmel válaszolunk erre a kérdésre is, nincs miért szégyenkeznünk. Ugyanakkor a Szlovák Köztársaság és Magyarország is foghatják a fejüket, mert két európai uniós tagáll am között ilyen lépésre nem kellett volna hogy sor kerüljön" - fejtette ki Lajcák. Szerinte azonban annak sem kellett volna megtörténnie, hogy a magyar államfő nem veszi figyelembe a három legfőbb szlovák közjogi méltóság nyilvános felhívását, hogy auguszt us 21e nem alkalmas a tervezett látogatásra. Lajcák aláhúzta: Szlovákiának és Magyarországnak nem a "paragrafusok" szintjén, hanem felelős szomszédként kellene tárgyalniuk egymással. "Arra van szükség, hogy ne hátra, hanem előre nézzünk" - szögezte l e a szlovák külügyminiszter. vissza Az EP nyitott a szlovák nyelvtörvényből fakadó problémák megvizsgálására MTI 2009. szeptember 2. 10:53 Nyitott az Európai Parlament arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénny el kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálják a jogszabály keletkezésének körülményeit. Erről Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke beszélt szerdán Brüsszelben Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével folytatott találkozóját követően. Értésre adta, hogy az uniós testület kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Mindazonáltal azt is jelezte: az EUnak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú prob lémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát is. Szili Katalin - akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezetőhelyettese is - üdvözölte, hogy az EPelnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EUkeretszabályokba ütközik a törvény. Külön köszönetet mondott az EP nyitottságáért. A sajtótájékoztatón - szimbolikus jelentősége miatt is magyar nyelven beszélve - az OGY elnöke hangoztatta, hogy a kedden ha tályba lépett államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti (említése szerint például a csatlakozáshoz szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket), márpedig e zzel árt az unió tekintélyének is. A magyar álláspont szerint a törvény hatályon kívül helyezése, visszavonása lehet a cél, és ez fontos Európa számára is - hangoztatta az Országgyűlés elnöke. Buzek megismételte, hogy elnöksége alatt az EP kiemelt font osságot tulajdonít a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának. Azt is megemlítette, hogy amennyiben a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vizsgálatoknál ütközést találnak az uniós joggal, az EU szerveinek kötelességük jogi lépéseket tenni. vissza Duray: n em a dunaszerdahelyi nagygyűlés volt az első nagyszabású tiltakozás Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Dunaszerdahely, 2009. szeptember 2., szerda (MTI) - Duray Miklós szerint a rendszerváltás után nem a keddi dunaszerdahelyi nagygyűlés volt az el ső országos méretű és egységes jogvédelmi fellépése a szlovákiai magyarságnak. "A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben eddig három alkalommal került sor ilyen rendezvényekre. Attól tartok, hogy ez nem is az utolsó olyan nagygyűlése volt a felvidéki magyarságnak, amely nemcsak valamilyen cél érdekében valósult meg, hanem egyben tiltakozás is volt" - nyilatkozott a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke az MTI pozsonyi tudósítójának. Az első akció 1994. január 8án volt Révkomáromban. "Akkor Szlovákia közigazgatási átszervezésének tervezett módja ellen tiltakoztunk, azért, hogy a felvidéki magyarság által lakott területet ne szabdalják szét olyan közigazgatási egységekre, amelyek között megszűnhetne a szerves együttműködés. Ugyanakkor követeltük az önkormányzatiság megerősítését" - emlékeztetett a politikus.