Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.28 . 30 Túl na gy megterhelés lehet nemcsak hazánknak: Európának is. vissza Felvidék Ma, GondolaLénárt B. Sándor Az MKP szerint a kialakult magyarszlovák viszonyért az állam vezetői a felelősek Felvidék.ma 2009.08.27. Csáky Pál sze rint az erőszak nem tudja megoldani a meglévő problémákat. A jelenlegi feszült magyarszlovák viszonyért Fico és Gašparovič a felelős, akik a múlt héten provokálták a szélsőséges csoportokat a szoborleleplezés kapcsán. Sólyom László kitiltása az országbó l az MKP szerint példa nélküli provokáció, amely jelentős mértékben hozzájárult a jelenlegi feszült helyzetért. Ezen egymást követő folyamatokban nem zárható ki a tudatosan szervezett feszültségkeltés lehetősége, amely helyzetet a valós kérdések megvizsgál ásával és azok tárgyalásával lehetne csak rendezni.A párt szerint a jelenlegi helyzet kialakításában, úgy tűnik, hogy a kormány előre megtervezett program szerint cselekszik. A köztársági elnök kitiltása mellett újabb provokáció, hogy az Oktatási Minisztér ium, megsérti az érvényes oktatási törvényt a nemzetiségek részére kiadott új tankönyvekkel. Hogy a két ország közötti viszony mikor normalizálódik, azt még nem lehet tudni. A szlovák nagykövetség elleni támadást minden közjogi méltóság elítélte. Sólyom Lá szló magyar államfő azt nyilatkozta, hogy az erőszakot soha sem fogadják el, amely nagy gondot okoz a két ország közötti kapcsolatnak. Bajnai Gordon miniszterelnököt megdöbbentette az eset, és azt a legerélyesebben elítélte. Szili Katalin parlamenti elnö k elmondta, hogy a támadók tette nagy probléma a Szlovákiában lakó magyarok számára is .A Köztársasági Elnöki Hivatal már jelezte, hogy magyarázatot vár Sólyom László kitiltása miatt, ugyanakkor Pozsony erre hivatalosan továbbra sem reagált. vissza Fico móresre tanít Felvidék.ma 2009.08.27. Szövetséges országok (NATO, Európai Unió) egymás közti viszonyában példátlan lépéshez folyamodott Robert Fico, amikor „kitiltotta” Sólyom Lászlót Szlovákia területéről. Ilyesmi még szélsőséges esetekben sem fordult elő.- írja Acél Endre a 168 órában. A „kitiltás” részletei túlontúl is ismertek ahhoz, hogy újból felidézzük őket. Sólyom a révkomáromi önkormányzat által emelt Szent Istvánszobor augusztus 21i avatásán kívánt – magán emberként, az önkormányzat meghívására – részt venni, ám tekintettel e nevezetes napra, Fico közölte, hogy Sólyom puszta ottléte is „provokáció” lenne. (A pontosság kedvéért: a Csehszlovákia elleni szovjet intervenció – magyar részvétellel – 1968. augusztu s 21én hajnalban kezdődött meg.) Ez volt a fő érv Sólyom távoltartása mellett. De egy olyan érv, amely fölöttébb elgondolkodtató. Tudniillik a szlovák kommunisták egyáltalán nem voltak olyan lelkes hívei a „prágai tavasznak”, mint a csehek. Ebben a magata rtásban megint az az ősöreg szindróma jött elő, hogy voltak, akik a szovjet típusú szocializmust alapvetően a demokrácia deficitjeként élték meg, de olyanok is, akik tisztán nemzeti sérelemként. A szlovák kommunisták, élükön Gustáv Husákkal, az utóbbi kate góriába voltak sorolhatók. A „prágai tavasz” egyik mellékterméke, Csehszlovákia föderatív állammá való átalakítása, a szlovák önállóság elismerése őket kielégített, mert számukra a sztálinista Antonín Novotný 1968 januárjáig tartó kurzusa éppúgy a cseh nac ionalizmust testesítette meg, mint a két világháború közötti, polgári demokratikus Csehszlovákia vezetőinek (Masaryk, Beneš) magatartása. Nem véletlenül lett Husák a Dubčekféle vezetés első számú árulója, Brezsnyev hűséges kiszolgálója, egyszersmind a prá gai „szlovák világ” (pozsonyi káderdömping) meghonosítója. Csehszlovákia szlovák felén az intervencióval szembeni ellenállás foka meg sem közelítette a cseh „térfélen” tapasztaltat; aki azokat az időket megélte, pontosan tudja, hogy a szovjetek a lehető le gcinikusabb eszközökkel „lakatták jól” a mindig is önállóságra vágyó szlovákokat – a csehek rovására. Én tehát az akkor még gyermek Fico helyében nem vágnék olyan tragikus ábrázatot augusztus 21. hallatán, mert nem állna jól nekem. Az augusztus 21re hivat kozó érvelést tehát nem vesszük komolyan. Ficónak azt a kényszeres igyekezetét azonban, hogy jó hazafiként „új történelmet” írjon a szlovákoknak, annál inkább. Kivált, hogy ő is belezuhanni látszik abba a mindig nyitott csapdába, amely a szlovák politikuso k, történészek, értelmiségiek egy egész raja számára tette vonzóvá a szlovák önazonosságnak a
