Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.28 . 27 Méltányolta az Európai Unió soros svéd elnöksége és az Európai Bizo ttság tartózkodását a vita kapcsán. A cseh tárcavezető megismételte: a cseh kormány nem szeretné, ha európai üggyé válna a szlovákmagyar vita. Úgy vélte, "intenzív párbeszédre" van szükség a két ország között. Mint mondta, a határ mindkét oldalán meg kel l állítani a szélsőséges erők radikalizálódását. Sólyom László a révkomáromi Szent Istvánszobor avatásán vett volna részt múlt pénteken. Robert Fico szlovák miniszterelnök péntek délután, közvetlenül a határátlépés előtt jelentette be pozsonyi sajtóértek ezletén, hogy Szlovákia nem engedi be területére a magyar államfőt. A köztársasági elnök példátlannak, két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte a szlovák lépést. vissza Ján Mikola j sértőn és szégyenletesen érvelt nyelvszakmai kérdésekben Paraméter.sk 2009, augusztus 27 - 17:44 Az oktatási miniszter, Ján Mikolaj érvelése, amely szerint a „tót” vagy a néhai Magyarországra utaló „Felvidék” kifejezések használata a szlovákok számára természetellenes és sértő, teljességgel megalapozatlan – állítja Lanstyák István nyelvtudós a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének oktatója. A szlovákiai magyar oktatási intézmények számára készülő könyvekben, például nem lesznek majd benne a „Tó th” és a Felvidék kifejezések, mivel a minisztériumi illetékesek szerint sértőek, ezért azt ajánlják, helyettesítsék őket szlovák megfelelőikkel, amelyek a „Szlovák” és a „Horná zem”. "Nem tartalmaznak a tankönyvek olyan kifejezéseket, amelyek természetell enesek, gúnyosak vagy sértőek. Olyan kifejezésekről van szó, mint például a Tóth” - hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszter. Sokkal inkább szégyenletes az a szövegkörnyezet, amellyel az oktatási miniszter azt a mód szertani útmutatást indokolta, miszerint a szóban forgó és a hozzájuk hasonló kifejezéseket ki kell hagyniuk a tankönyvkiadóknak az általuk gondozott, szlovákiai magyar oktatási intézményeknek szánt tankönyvekből. „A földrajzi megnevezések esetében a hozz ájuk kapcsolódó „Tót” kifejezés egészen biztosan nem sértő és elképzelhetetlen, hogy holmi miniszter megváltoztassa a magyar földrajzi neveket” – jelentette ki a SITA hírügynökségnek Lanstyák csütörtökön. Aki szerint, a „tót” kifejezés abban az esetben leh et sértő, ha azt azzal a szlovák etnikumra utalnak. Amikor ez a kifejezés a földrajzi megnevezésekbe beágyazódott egyáltalán nem volt sértő, és semlegességét stilisztikailag a mai napig őrzi. A „tót” kifejezésen kívül a szlovákot „szlovák jelzővel azonosít ják, amely kifejezés viszont nem honosodott meg a földrajzi megnevezésekben. „Olyan ez, mintha a csehországi Uherské Hradište, kifejezés használata miatt valami miniszter kitalálná, hogy Maďarské Hradistet kell használni mivel az Uherské kifejezés elavul t. Vagy például a 19. század híres maticása Viliam PaulinyTóthot valaki át akarná keresztelni Viliam PaulinySlovákra” – érvelt Lanstyák. Figyelmeztetve egyszersmind, hogy a földrajzi megnevezések eleve konzervatívak. Olyan formákat is megőriznek, amelyek a hétköznapi nyelvhasználatban megváltoztak. Ezért stílusértékük különbözhet attól a változattól, amelyet általában használunk. Például a „büdös”, vagy a „disznó” kifejezések sem váltanak ki az emberekben rossz érzéseket és a miniszternek sem jutna eszébe Smrdáky (tükorfordításban: Büdösi – szerk, megjegyzése) fürdőhelyet „Voniaky”ra (tükörfordításban: Illatosi – sz. m.) változtatni. Ugyan ez a helyzet „Svinná” (az alapszó disznó – sz.m.) esetében, amelynek a miniszter filozófiája szerint „Ošípaná“nak (s ertés) kellene nevezni. A Felvidék kifejezésnek Lanstyák szintén nem tulajdonít semmilyen sértő jelleget, azonkívül, hogy szívesen használják a szélsőségesek. A hétköznapi emberek viszont ezt a kifejezést a Horná zem helyett használják, amely a Felvidék t ükörfodítása. Történelmi kontextusban a Felvidék kifejezés a néhai Magyarország történelmi régiójának meghatározására használatos. „Ha viszont valaki tankönyvben a jelenlegi Szlovákiát akarná helyettesíteni a Felvidék kifejezéssel, természetesen helytelen lenne. Amíg azonban a jelenlegi Szlovákia 1918 előtti területéről van szó, akkor normális, hogy ezt a kifejezést használjuk, mivel a jelenlegi Szlovákia jelentős részének ez a történelmi megnevezése” – fejtette ki Lanstyák, majd leszögezte, a nyelvi eszkö ztár stílusértékét nem írhatja fölül semmilyen miniszter, mert az egy olyan létező valós állapotot tükröz, amely az idők folyamán állandósult. vissza
