Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-25
M eH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.25 . 19 Erre az érvre Bajnai Gordon miniszterelnök reagált, aki telefonon beszélt Ficoval, és emlékeztette, hogy az 1968as bevonulásér t már a magyar kormány illetve elnökként Sólyom is bocsánatot kért, és jelezte, hogy az évfordulónak semmi köze sincs a tervezett látogatáshoz. Szlovák érv 3.: Nem hívtak meg szlovák méltóságot A szlovák kormány szerint sértő volt, hogy az ünnepségre nem hívták meg sem a szlovák kormány valamelyik tagját, sem pedig a szlovák államfőt. Szerintük ez nagyon udvariatlan gesztus volt. Az álláspontot osztja Mikulas Dzurinda, a szlovák ellenzék vezetőj e is, aki két cikluson át kormányzott együtt a szlovákiai magyarok pártjával. „Hogyan lehetséges, hogy Komárom polgármestere nem hívja meg saját hazájának államfőjét egy ilyen rendezvényre?" – tette fel a költői kérdést. (Dzurinda a hivatalos szlovák érvel és több egyéb pontjával is egyetért.) Az MKPból kivált magyar politikusok által frissen alapított HídMost nevű új párt is olyan nyilatkozatot adott ki, ami szerint jobb lett volna, ha szlovák méltóságot is meghívnak az avatásra. A helyzet érdekessége, h ogy a vendéglistát összeállító révkomáromi polgármester (és egyben szlovák országgyűlési képviselő) is egyik vezetője a pártnak. A magyar álláspont szerint Sólyomot civilek hívták meg, a programot nem az elnök kezdeményezte, ő csak egy vendég volt a sok k özül. A szervezést irányító Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester a vendéglistáról többször is nyilatkozott. Volt hogy azt mondta, hogy csak azokat hívták meg, akik pénzt is adtak a szoborra. Később az Új Szónak azt mondta, hogy tájékozódtak arról, hogya n lehetne meghívni Gasparovic szlovák elnököt, ám ők úgy tudták, hogy a magyar elnöki hivatalnak diplomáciai úton kellene felvennie a kapcsolatot a szlovák elnökkel. Gasparovic meghívásának kívánása egyébként némileg álságos érvnek tűnik. A budapesti szlo vák követ már korábban jelezte, hogy Gasparovic ezen a napon szabadságon lesz. Még a Sólyomról szóló vita előtt pedig Gasparovic azt nyilatkozta, hogy amíg a Cirill és Metód szobrok nem kerülnek méltó helyre a városban, addig nem lenne hajlandó Szent Istvá n szobrának avatásán részt venni. Így két fontos előzetes jel is arra utalt, hogy Gasparovic ha hívnák se menne el. Ráaádsul volt már rá példa, hogy állami vezető úgy ment Szlovákiába, hogy egyetlen szlovák méltóságot sem hívtak meg. Mirek Topolanek egyko ri cseh miniszterelnök 2007ben egy ünnepségen csak ellenzéki szlovák politikusokkal találkozott, és maga Sólyom is volt már úgy a Felvidéken, hogy oda nem hívtak senkit a szlovák vezetők közül. Szlovák érv 3.: Sólyom látogatása biztonsági kockázatot jele nt Lényegében ez volt a legfontosabb szlovák érv, erre hivatkozva nem engedték be a magyar elnököt Szlovákiába. Néhány ellentüntető valóban megjelent Sólyom tervezett beszédének helyszínén. A schengeni egyezmény értelmében az EUs állampolgárok szabad moz gását csak rendkívüli biztonsági helyzetben lehet korlátozni. A magyar fél vitatja e korlátozás jogszerűségét. Konkrét személyeket ugyanis csak akkor lehet kitiltani a schengeni övezeten belül, ha felmerül a gyanú, hogy bűncselekmény elkövetésére készülne k, ez azonban Sólyom esetében elég irreálisnak tűnik. Egyébként konkrét ügyekhez kötve lehetett volna lezárni a határt, ekkor felmerülhet biztonsági probléma is. Ilyenkor azonban nem egy személlyel szemben szokás eljárni, hanem egyszerűen fel szokták függe szteni a határ teljes átjárhatóságát. Szlovák lapok is arról írtak, hogy a szlovák rendőrség feladata lett volna az esetleges rendzavarókat megfékezni, a valódi veszélyt nem Sólyom jelentette volna – már ha valóban felmerülhetett a rendbontás veszélye. A nyugat keserűen nevet A magyarszlovák viszályról leginkább gúnyos távolságtartással számoltak be az osztrák és német lapok. A Fraknfurter Allgemeine Zeitung szerint egyik fél sem tekinthető ártatlannak. Az osztrák Der Standard szerint „A
