Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 33 késleltetni a közbelépést, hogy – u gye – ország világ lássa, és ha nem látja, akkor ő elmagyarázhassa: mennyire intoleránsak és vérszomjasak a magyarok Székelyföldön. Nincs szükségünk ilyen prefektusra. A Hargita megyei magyarságnak nincs szüksége felelőtlen és intrikus kormányzati tisztsé gviselőre, ahogy nincs szüksége a prefektusi hivatalra sem, hiszen, az ilyen jellegű kirohanásokat leszámítva, nem tudni, miben is áll tulajdonképpen az intézmény tevékenysége. Nincs szükség olyan helyi kiskirályokra, akik az adófizetők pénzén sárba döngöl ik, lejáratják, megalázzák a közösséget. Ezért azt kérjük Emil Boc miniszterelnöktől, hogy a prefektus nyilatkozatára való tekintettel, azonnal hívja vissza tisztségéből Constantin Strujánt és felkérjük a DemokrataLiberális Pártot, hogy nyilvánosan köve sse meg a magyarságot az általa tisztségbe helyezett konfliktusszító politikus kijelentései miatt. Gyerkó László, Kelemen Hunor, az RMDSZ Hargita megyei szenátora az RMDSZ Hargita megyei képviselője * * * Strujan: Ez itt Bantusztá n A Cotidianul így idézi Constantin Strujan kormánybiztost: - Három hónapja Csíkszentmártonban minden hétfőn este a magyarok sötétedés- kor összegyűlnek a cigányok házai előtt. Ez itt Bantusztán, jó emberek, Bantusztán! Én nem ódzkodom elmondani. A magyar ok nem csak a cigányokkal viselkednek így, ez egy olyan dolog, ami látható: ha tüzet raksz, bizony füstje van! De intoleránsan viselkednek a románokkal és általában az idegenekkel. Bizonyos kulturális tevékenységek mögé bújnak meg, és valójában Magyarorszá gon betiltott szélsőjobboldali szervezetekkel tartanak fenn kapcsolatot. Valószínűleg a cigányokon gyakorolják a megtanult leckéiket. vissza Sólyom László Révkomáromban felolvasott beszéde Erdél.ma • [ 2009. augusztus 22., 0 8:09 ] Sólyom László köztársasági elnök beszéde Révkomáromban, Szent István szobrának felavatása alkalmából Tisztelt Ünneplő Közönség! Boldog az a nép, amelynek olyan nagy, és szent király alapított országot, mint Szent István. Boldogok vagyunk, mert Szent István ezer éven át együtt maradt népével, mert a reménység forrása volt és példaképként szolgált. Szent Istvánhoz folyamodtak, őt keresték, hívták bajaik közepette a magyarok, és őt ünnepelték örömükben. Ma is mély lelki szükségét érezzük, hogy fölm utassuk közösségünket Szent Istvánnal. Akik szobrot emelnek neki, mint most Komárom város közönsége, ezzel a tettükkel Szent István tiszteletében megerősítik, hogy gazdag örökségünket együtt kívánjuk folytatni. A nemzet lényege ugyanis a jövő vállalása is, a közös akarat arra, hogy együtt akarjuk folytatni történelmünket. De, tisztelt Ünneplő Közönség, Szent István nemcsak a miénk, nemcsak a mi egységünk szimbóluma. Királya volt minden népnek, amely országában élt. Elindítója közös történelmünknek; a szlov ák és a magyar nemzet oly szorosan összefonódott történelmének is. Hasonlóan Cirillhez és Metódhoz, azon kevés szentek közé tartozik, akiket a keleti és a nyugati egyház egyaránt magáénak vall és tisztel, és akik Európa nagy alapító atyái. Szent István na gyságát mindig örömmel és tanulsággal gazdagon idézzük fel. Hiszen a magyar királyság megalapításával ő biztosította megmaradásunkat. Szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori Európában: az új államok közül egyedül ő nem lett sem a császár , sem a pápa hűbérese. Bekapcsolta Magyarországot Európa gazdasági és kulturális vérkeringésébe, amikor megnyitotta az országon átvezető jeruzsálemi zarándokutat. Hatalmas egyházszervező munkája gyümölcsei máig teremnek. Nemcsak törvényeket, de jogbiztonsá got is adott népeinek. Vallásossága nem politikai számítás volt, lelke mélyéről fakadt.
