Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 26 A hazafias érzelmek felkorbácsolása azonban veszélyes játék, bár tagadhatatlan, hogy a bajok elkendőzésétől a népszerűség feltornázásán át a nemzeti retorikára építő koalíciós partner szavazóinak el szipkázásáig sok mindenre jó. Olyannyira, hogy akár Robert Fico, akár Viktor Juscsenko kész a nacionalizmus oltárán feláldozni a jószomszédi viszonyt, s sutba dobni országa nemzetközi kötelezettségeit is. Pozsony ugyanis úgy lett az Európa Tanács tagja, ho gy nemcsak a kisebbségi keretegyezmények, hanem még az 1201es ajánlás betartását is vállalta. Az új nyelvtörvény sérti a magyar – szlovák alapszerződést is, amelyben mindkét ország elfogadja: mindent megtesz azért, hogy a kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket. Ebben a helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy Pozsony műbalhét kavart a köztársasági elnök tervezett révkomáromi látogatása körül. Sólyom László ugyanis mint mindig, a kormánynál most is egyértelműbben állt ki a határon túli magyar kisebb ségek mellett. Nemcsak Szlovákiának, hanem az Európai Uniónak is üzent, mondván, nem fordíthatja el a fejét, amikor anyanyelvük használatáért büntetnek kisebbségeket. Az európai szervezetek e kérdést hallva bűnös módon, akaratlanul is tovább fertőzve e g ennyes sebeket, homokba dugják a fejüket, nem vesznek tudomást e tűzfészkekről, amely magatartás nemcsak az oly sokat emlegetett demokratikus értékekkel ellentétes, de magát az EUt is gyengíti. Pozsonyt sem feddték meg a jogtiprásért. Magyarország nincs k önnyű helyzetben. Kemény fellépése kétségtelenül növeli a feszültséget Európában, látszólag az eszkaláció irányában hat, ám valójában nem tehet mást. A halogató, óvatoskodó, a konfrontációtól megrettenő diplomácia nemcsak a jogsértő magatartást bátorítja , hanem a probléma megoldását is csak elodázza. Arról nem is beszélve, hogy hiteltelen és elfogadhatatlan az a külpolitika, amely nem a nemzeti érdekekből indul ki. Magyarországnak pedig elsődleges érdeke a kiállás a határokon túl élő kisebbségek mellett. Ez a kérdés nem eshet kisstílű hatalmi harcok, belpolitikai csaták áldozatául, s e nemzeti konszenzuson alapuló szilárd háttér elég erőt adhat a higgadt, megfontolt és jogszerű, szélsőséges felhangoktól mentes, ám határozott fellépésre. E tekintetben elég lehetőség van még a diplomáciai eszköztárban. Adott esetben már nem kell félni a viszony további romlásától, így figyelmeztetésként akár haza lehet hívni a folyamatosan a szlovák hivatalokba rángatott nagykövetet is. Erre talán odafigyelne Európa, amiből t alán Pozsony is értene. vissza Az egységes nemzeti kultúráért Magyar Szó • 2009. augusztus 22., szombat Goldschmied József, a budapesti Égtájak Iroda igazgatója augusztus 20án, a nemzeti ünnep alkalmából vette át a Kiseb bségekért Díjat. Az elismerést olyan hazai és határon túli személyek és szervezetek, kisebbségi önkormányzatok kapják, akik a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén kiemelk edő tevékenységet végeztek a kisebbségek érdekében. Goldschmied József másfél évtizede szervezi a külhoni magyar közösségek közötti kulturális együttműködést. A nevéhez fűződik a Vendégségben Budapesten rendezvénysorozat – Határon túli magyar fiatalok talá lkozója, Határon túli magyar színházi estek, Égtájak fesztiválok – valamint a Biennále is. Vajdasággal igen szoros kapcsolatot épített ki az elmúlt időszakban. Lapunknak nyilatkozva a díjjal kapcsolatban elmondta: – Ezt a díjat azoktól kaptam, akikkel együ tt és akikért dolgozom, hiszen a javaslattevők a határon túli közösségek voltak. Tizenötödik éve szervezzük a programjainkat. Egy ifjúsági rendezvény volt az elindítója az egész tevékenységünknek, és ebből évek alatt nőtt ki a többi programunk. Annak idejé n a határon túli magyar kultúra egészen mást jelentett, mint most. Akkor ezzel nem volt divat foglalkozni, ez akkor munka volt, akkor sajnálni kellett a határon túli magyarokat, akik semmit nem képesek tenni önmagukért, csak várják másoktól a segítséget. M i nem ebből indultunk ki, hanem az értékek közvetítéséből. Ez egy hatalmas vendégségbencsaládot hozott létre. Összművészeti tevékenység lehetne a megjelölése ennek a munkának. Engem megfogott a határon túliság, tudtam, hogy ez nagyon komoly közös kulturál is értékünk. Nem szabad határon túli magyar kultúráról beszélni, mert egységes magyar nemzeti kultúra létezik csak, aminek részei a szabadkai, a zentai, az újvidéki, a felvidéki, a kolozsvári, a szolnoki, a szegedi művészeti műhelyek. Remélem, hogy ehhez a gondolkodáshoz személyesen én is meg az Égtájak Iroda minden munkatársa hozzájárult. Ezért úgy
