Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 34 már változhat, hiszen nyolc helyett csak négy vizsgát ír elő a törvényjavaslat, és van is már visszajelzés, a diákok erőteljesen lobbiznak, hogy már ettől a tanévtől érvénybe lépjen” – mondta Pásztor Gabriella. „A tanévet márciustól készítjük elő, akkor kezdődik a beiskolázás, az indítandó osztályok száma is eldől már – tehát úgy gondolom, el leh et fogadni bármelyik törvényt, de nem lehet egyik napról a másikra átalakítani az oktatást. Pontosabban fogalmazva – sajnos – lehet, de nem lenne szabad” – mondta Máthé András, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Általános Iskola igazgatója. Véleménye szerint az oktatáshoz szükséges stabilitáshiány a legnagyobb baj, és az, hogy nem szakmai, hanem ismét politikai okokból születik döntés. „A választások előtt már majdnem kész volt egy oktatási törvény, két évig tartott a vitája, a szakma, szakszervezet, diákok, szülők – mindenki véleményezte, és kezdett összeállni egy elfogadható törvény, ami azonnal lekerült napirendről a kormányváltás után. Egy kilencedik osztályosnak úgy kellene kezdenie a tanévet, hogy már tudja, miből érettségizik majd – az állandóság és a k iszámíthatóság hiánya árt a legtöbbet az oktatásnak” – mondta Máthé András. vissza Szerző(k): Balogh Levente, Kovács Csaba „Erdély mutasson példát” Krónika 2009. augusztus 19. Közösen próbál megoldást találni a Magyarors zágon és Romániában élő romák legégetőbb problémáira az a munkacsoport, amelyet magyar, román és roma nemzetiségű közszereplők, különféle civil szervezetek képviselői hoztak létre Marosvásárhelyen. résztvevők háromnapos, tegnap lezárult megbeszéléseik konk lúziójaként felszólítják a két ország illetékeseit, határozottan ítéljék el a szélsőséges megnyilvánulásokat. A civil társadalomtól – beleértve a cigány szervezeteket is – elvárják, ítéljék el a személyi tulajdon ellen irányuló cselekményeket, az önbírásko dást. Az aláírók szerint az állami hatóságoknak és a helyi önkormányzatok vezetőinek minden esetben biztosítaniuk kell az állampolgárok valódi jogegyenlőségét, a két ország kormánya pedig csak a romák integrálása révén garantálhatja a társadalmi békét Magy arországon és Romániában is. A tanácskozáson olyan közismert személyiségek is jelen voltak, mint a magyarországi Bíró András – aki az emberi jogok védelméért folytatott tevékenysége miatt alternatív Nobeldíjban részsült – , valamint Kolompár Orbán, a magy arországi Cigány Önkormányzatok Országos Tanácsának elnöke, illetve Florin Cioabă romániai „romakirály”, a Romák Keresztény Központjának vezetője. Kolompár Orbán szerint mindkét országban olyan súlyos helyzet alakult ki, amely miatt nem lehet tovább halog atni a romakérdés alapos elemzését. Úgy véli: a magyarországi romaellenes támadások áthatnak Romániára és Szlovákiára is. „Közös magyar – román összefogással meg kell előzni azt, hogy Romániában is a magyarországihoz hasonló tettek, gyilkosságok történjenek. Románia mutasson példát emberségből Európának – mondta Kolompár Orbán, aki szerint szeptember 9éig újabb álláspontot fogalmaznak meg: egy komplex tervet is kidolgoznak, erről pedig a román és a magyar kormányt is értesítik. Nicolae Gheorghe román szocio lógus a romániai magyar – roma konfliktusokra is kitért: szerinte ezek egyik fő oka az, hogy a roma közösségek tisztázatlan tulajdonjogú területeken élnek, ezért sürgősen tisztázni kell a földterületek helyzetét. Arra is figyelmeztetett, hogy ősszel, a burgo nyabegyűjtés idején újabb konfliktusok robbanhatnak ki a Székelyföldön. „Abból kiindulva, hogy Maros megyében, például Erdőszentgyörgyön léteznek már vegyes nemzetiségű őrjáratok, azt javasoljuk, hogy ezek Hargita és Kovászna megyében is alakuljanak meg” – jelentette ki Nicolae Gheorghe, aki úgy tudja, hogy Sepsiszentgyörgyön már hivatalosan is megtörtént az ilyen őrjáratok létrejöttének a kezdeményezése, és 13 önkéntes roma hajlandó részt venni ebben a tevékenységben. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga t árselnöke szerint a civil szervezetek és az értelmiségiek nem tűrik, hogy a szélsőséges magatartás elfajuljon. Enache fontosnak tartaná, hogy a romániai, magyarul beszélő, mintegy 120 ezer főt számláló roma közösségnek legyenek kimagasló személyiségei, és olyan erős érdekvédelmi szervezetei, mint a magyarországi roma egyesületeknek. Ugyanis elmondása szerint Erdélyben ilyesmi nem létezik. vissza
