Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 31 Így a tegnap megkezdődött, a parlamentben zajló vitákból továbbra is mindenekelőtt az szűrődik le a fejekbe , hogy majd hány éves korban kell megkezdeni az iskolát, hány éves lesz a kötelező oktatás, hogyan kell érettségizni, felvételizni, pedig mindezek csupán felületi összetevői egy olyan tanügyi törvénytárnak, amelynek a romániai oktatás jóval mélyebb szerkez eteit kell érintenie. Hogyan módosulnak a tantervek? Mennyire lazítják a szigorú központosítást, és milyen mértékben önállósodhatnak az iskolák? Hogyan alakul a szakminisztérium és a helyhatóságok viszonya? Miképpen mozdulhat el az oktatás a lexikális tud ás fejbe gyömöszölésétől a kreativitás irányába? Hogyan lehetne nem célként, hanem eszközként felhasználni az információs forradalmat és annak eszközeit? Milyen tekintetben egyenértékűek az állami, az egyházi és a magán oktatási intézmények? Hogyan illesz kednek a romániai kisebbségek oktatási intézményei a rendszerbe, miként lehetne az értelmiségiek, de a jó eszű, jó kezű szakemberek és mesteremberek számával is mérni az oktatás hatékonyságát? Hogyan valósulhatna meg a legkisebb településeken is az oktatás bárki számára esélyegyenlőséget biztosító demokratizmusa? Csupán néhány alapkérdést soroltunk fel, és ha mindezekhez hozzátesszük mindazt, ami a romániai magyarság számára elsőrangú fontosságú, az önazonosság megőrzése, az élő és beszélt román nyelv elsa játítása, az önálló állami magyar egyetem léte terén, akkor talán tisztábban láthatjuk, hogy a jelenlegi, parlamentben zajló eszmecseréknek bizony tétje van és nem is akármilyen. A RMDSZnek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, más szakmai és érd ekvédelmi egyesületeknek jobban oda kellene figyelniük nem csupán ezekre a vitákra, hanem általában a nyilvánosság számára már közzétett tanügyi törvénycsomag módosításibeleszólási lehetőségeire is, hiszen akár néhány szó is olyan korlátokat rejt magában, amelyeket időben kell felfedezni és nem később búslakodni fölöttük. Csupán egyetlen példa: a tanügyi törvénytervezet egyik alapelve a kisebbségek kulturális azonosságának a tiszteletben tartásáról beszél, ez pedig nem azonos az önazonossággal, annak csup án egy része és innen következhetnek majd mindazok a tantervi korlátozások, amelyek ellen sopánkodhatunk. Összegzésképpen: ne csupán sokkal jobban figyeljünk a tanügyi törvénytervezetek vitáira, hanem jóval cselekvőbb magatartással próbáljuk érvényesíteni érdekeinket. vissza Új liberális gazdaságfilozófia ÚMSZ O. M. | 20090818 10:39:47 A gazdasági válság elmélyülését eredményezi a kormánynak az a „súlyos tévedése”, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól felvett kölcsönt a fizet ések és a nyugdíjak kifizetésére fordítja – nyilatkozta lapunknak Andrei Marga, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem rektora Krízis a krízis után is című könyvének tegnapi, kolozsvári bemutatóján. „Az IMFkölcsönt a befektetések finanszírozására, és nem a fizet ések fedezésére találták ki. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy Romániában nem lesz súlyos következménye annak, hogy ezt a szabályt nem tartottuk be” – magyarázta Marga. A rektor önámításnak látja azt is, hogy az országban a visszaesést a világválsággal ma gyarázzák. „Romániába a gazdasági és pénzügyi krízis elég későn gyűrűzött be. A menedzselés hiányosságai, a közigazgatási csőd, a hozzá nem értés az oka annak, hogy Bukarest ott tart, ahol tart” – tette hozzá. Kiemelte, a kilábaláshoz elsősorban a politik ai réteg megújulására van szükség. „Miközben 2008 őszén az Amerikai Egyesült Államokban az elemzők globális krízist emlegettek, Romániában a legfelsőbb vezetés azt hajtogatta, az országot el fogják kerülni a bajok. Nem tulajdonítottak jelentőséget annak, hogy például csökkent az export és az államháztartás bevételei. Parlamenti választások voltak” – magyarázta Marga. Felrótta, hogy a kormány nem támogatja kellőképpen a befektetéseket és leépítésekkel akarnak reformot végrehajtani.
