Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.19 . 28 Ugyanígy tett nyolc további állam, köztük Arizona és Texas, valamint a legnagyobb megye, Los Angeles is. vissza (Washingtoni tudósítónktól) Édes a hata lom, akkor is, ha kisebbségi Vajdaságma.info . 2009. augusztus 18. [10:17] A nemzeti intézmények példás működése erősíti az önbizalmat azokban az emberekben is, akiknek személyes érintettség folytán semmi közük az adott intézményhez. Ugyanígy, lehangoló és elbizonytalanító, ha valami nincs rendben. Vajdaságban mostanában a Magyar Nemzeti Tanáccsal és a nemzeti tanácsokról szóló új szerbiai törvénnyel valami nagyon nincs rendben – komoly jelzés erre a VMDK és a VMDP nyilvános szembefordulása a jelenlegi Magy ar Nemzeti Tanács mögött álló, és a szóban forgó törvényjavaslatot remekbe szabott alkotásnak minősítő VMSZszel. Pedig ez a két párt együtt alkotja a választási Magyar Koalíciót a VMSZszel, ami mögé egy évvel ezelőtt csaknem százezer vajdasági ember sora kozott fel szavazataival, látványosan támogatva e három párt szoros együttműködését. A jelenlegi nemzeti tanácsnak lejárt a mandátuma, jogi kiskapu alapján mégis működik, ami nem is lenne baj, ha olyan „kisebbségi önkormányzat” lenne, amely képes megadni a hátteret az általa alapított intézményeknek. Ehelyett egy hónappal ezelőtt a nemzeti tanács elnöke a sajtó nyilvánossága előtt ismerte be, hogy nincs pénz a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet működésére, és látványos gyorssegélyt kért és kapott is a magy ar Miniszterelnöki Hivataltól. A másik intézmény, a Magyar Szó, amelynek alapítói jogát a politikai alkuk hozadékaként átvette a nemzeti tanács a vajdasági parlamenttől, szintén pénzhiánnyal küszködik, pedig az alapítói joggal együtt járt egy jelentős társ adalmi vagyon is. A gondok megoldását ez esetben is részben magyarországi támogatásból várják. Alapítsunk magyar intézményeket, s fizesse a magyar állam! Csak az kell, hogy bennfentesek legyünk a nemzeti megmaradást, a határon túli szellemi fejlődést támog ató anyaországi pályázatokon, hiszen az anyaország a pályázókról való döntésben az adott ország képviselőinek szavát tiszteli! A nemzeti tanácsokról szóló szerbiai törvényjavaslat szerint a nemzeti kisebbségek tanácsai az oktatás, a művelődés, a közszolgál ati tájékoztatás és a nyelvhasznált terén rendelkeznek döntési joggal, saját vagyonnal gazdálkodnak, meghozzák saját költségvetéseiket és négy éves mandátumuk alatt részt vesznek a nemzeti intézmények igazgatásában és új intézményeket is alapíthatnak. Sajá t költségvetésüket a szerb köztársasági költségvetésbe befolyó pénz 0,03, a tartományi költségvetés 0,2, és a helyi önkormányzat költségvetésébe érkező pénz 0,2 százalékából teremtik elő. Az így befolyó pénz 25 százaléka minden nemzeti tanácsnak megy egyfo rmán, 75 százalékot pedig a kisebbségi lakosság számaránya alapján osztanak szét, miközben a nemzeti intézményeket azokból a forrásokból pénzelik, mint korábban. Ennek a törvényes megoldásnak azt kellene jelentenie, hogy a szerbiai adófizetők pénzéből bizo nyos összeg megy maguknak a nemzeti tanácsoknak – tehát a testületnek - a működtetésére, az intézmények fenntartásának tétele pedig továbbra is szerepel a szerb költségvetésekben. Adott esetben a Magyar Szó továbbra is pénzügyi tétel a vajdasági költségvet ésben, és a kormányzó struktúra szíve joga, hogy ez a tétel hogyan alakul és hogyan realizálódik. Jelenleg nagyon nehezen, hiszen a szerbiai költségvetési hiány már most 53,8 milliárd dinár, holott egész évre 70 milliárdos hiányt terveztek. Ha pedig nincs pénz a szerbiai központban, nemigen jut a tartománynak, onnan pedig egyre kevesebb az intézményeknek…A nemzeti tanácsok ilyen irányú függősége szemmel látható. Ha a szerb parlamenti képviselők tartják magukat a bejelentett munkatervhez, akkor augusztus 31én szavaznak a nemzeti tanácsokról szóló törvényről és minden valószínűség szerint megszavazzák azt. A viszonylag sok szakaszból álló törvény rendelkezései által a VMSZ politikusai szerint máris megvalósul a kisebbségi autonómia (többek között azzal, hogy a Magyar Nemzeti Tanács beleszól abba, kit nevezhetnek ki egyegy intézmény élére), a vajdasági magyar szervezetek részéről a törvényjavaslatra érkezett bírálatok szerint viszont sok az ellentmondás a törvénnyel kapcsolatban, és az egyik fő baj az lesz, ha a nemzeti tanácsot nem közvetlen választások útján szavazzák meg, mert akkor az elektori szavazás alapján egypárti – VMSZpárti – lesz, mint a jelenlegi, amely a hét év alatt – ahogy a civil szervezetek fogalmaztak augusztus 5ei közleményükben - „nem kép viselte a vajdasági magyar közösség érdekeit”. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti tanácsokhoz számos személyes érdek is fűződik, hiszen ha a testület nem is képes érvényesíteni a teljes nemzeti közösség érdekeit, elnöke és az élén álló más tisztségviselők fontos embernek számítanak, akik nyilatkozhatnak, véleményt mondhatnak, emberi sorsokról dönthetnek, pénzeket kérhetnek és kaphatnak innenonnan. Ha ebben a tevékenységben sikerül elérniük, hogy a „fennhatóságuk” alatti nemzeti intézmények megrázkódtatások nélkü l tevékenykedjenek az itteni magyar emberek javára és büszkeségére, akkor a mostani számos kétely is elmosódhat, és folytatódhatnak a lépések a tényleges önkormányzatiság felé. Ez
