Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 10 Viktor Juscsenko megmérgezését a közvélemény és a világsajtó 2004. szeptember 5hez köti. Az akkori választási kampány kellős közepén a később forradalom útján hatalomra került Juscsenko aznap munkaebéden vett részt az ukrán ne mzetbiztonsági szolgálat (SZBU) főnökségével. A találkozó helyszínéül Volodimir Szacjuk, az SZBU (a hírhedt KGB ukrajnai utódszervezete) akkori helyettesének hétvégi víkendháza szolgált. Öt napra rá Ukrajna későbbi elnöke már a bécsi Rudolfinerhaus gyógyin tézetben mutatkozott, s kezelőorvosai tudatták a világgal: Juscsenko súlyos dioxinmérgezést szenvedett. A kórház doktorai azt is tudni vélték, hogy öt nappal korábban kerülhetett a mérgező anyag az államfőjelölt szervezetébe. Az ukrajnai eseményeket figye lő nyugati elemzőkben kimondvakimondatlanul az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a Leonyid Kucsma államfő megüresedett helyéért folytatott harcban az oroszbarát erők a legdurvább módszerektől sem riadnak vissza, ha az ellenfél megfélemlítése, elrettentés e a cél. Ezen vélemény, felvetés köztudatba történő beépítésére apellált akkoriban Juscsenko hazai stábja is, persze egyértelműen nem mondhatták ezt ki, ezért csak sejtelmes megnyilatkozásokkal próbálták erősíteni ezt a feltételezett vonalat, ami szép lass an az egész kampányuk vezérmotívumává érett. Rögtön az eset után vizsgálóbizottságot hoztak létre a kijevi törvényhozásban, de abban a zavaros és összekuszált belpolitikai helyzetben az dolgavégezetlenül igencsak gyorsan félbe is hagyta munkáját. Később egy másik bizottság állt fel, amely ma is létezik, s teszi kijelentésekben hangzatos, de valós, tárgyszerű eredményből szintén vajmi keveset produkáló munkáját. Ennek a testületnek a vezetője, az oroszbarát Régiók Pártjának képviselője, Volodimir Szivkovic s tette legutóbb azt a nagy visszhangot keltő kijelentést, miszerint semmi bizonyíték sincs arra, hogy előre eltervelt módon, azaz szándékosan mérgezték volna meg Juscsenkót. A nyomozással megbízott főügyészség emberei azonnal reflektáltak, mondván, elhama rkodott Szivkovics következtetése, miután ő és a parlamenti vizsgálóbizottság tagjai nem ismerhetnek egy sor olyan információt, ami segíthetne nekik reálisabb képet kapni az egész ügyről. A főügyészség és a bizottság amúgy rendre egymásnak ellentmondó komm ünikéket fogalmaz meg. Ukrajnai elemzők ezt egész egyszerűen azzal magyarázzák, hogy a főügyészség vezetői inkább a regnáló elnökhöz lojálisak, míg a parlamenti vizsgálóbizottság élén a Juscsenko által 2004ben legyőzött Viktor Janukovics embere ül. Nem me llékesen: az elmúlt hétvégén halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett Szivkovics 25 éves fia, így várhatóan most a gyász, s nem pedig a heves vitatkozás fogja kitölteni napjait. A régiós képviselő még a családi tragédia előtt emlékeztetett David Zsvan yija kijelentésére. A korábban Juscsenko táborához tartozó, de azóta onnan kihátráló grúz származású honatya azt találta mondani, hogy a 2004es eseményeket egész egyszerűen az államfőjelölt akkori választási stábja ötlötte ki. A Zsvanyijának szegezett kér désre, hogy erről miért nem beszélt még az első bizottság által szervezett parlamenti meghallgatáson, amire egyébként a külön meghívottak közül anno csak ő és Juscsenko nem ment el, azt mondta: azért hallgatott, mert nem akart képviselőtársai szemébe hazud ni. Még azt is állította, hogy 2004 őszén az említett bécsi klinika vezetői egy olyan szakvéleményt hitelesítettek aláírásukkal, amit nem is ők, hanem Olekszandr Zincsenko akkori házelnökhelyettes szövegezett meg Kijevben, s küldött el a Zsvanyija szerint "megvett" orvosoknak Bécsbe. Szivkovics azt is felrótta a főügyészségnek és személy szerint a nyomozást vezető Galina Klimovicsnak, hogy az eset óta eltelt közel öt év ellenére hivatalosan továbbra sincs gyanúsítottja a mérgezési ügynek. Azt sem érti, h ogy Klimovics utasítására miért kellett az eltelt időszakban 18 ezer mobiltulajdonos hívását lehallgatni. Megkockáztatta, talán azért, hogy mindenféle terhelő bizonyítékokat gyűjtsenek, amiket majd alkalmazni tudnak Juscsenko riválisaival szemben az ősszel kezdődő elnökválasztási kampányban. A bizottság vezetője egy újabb vizsgálatot is szükségesnek ítélt Viktor Juscsenkón. Ukrajnai szakértők véleményére alapozva mondta azt, hogy sem az öt évvel ezelőtti bécsi, majd a 2006. májusában megismételt svájci vi zsgálat nem tekinthető kizárólagosan megbízhatónak. Többen is azon a véleményen vannak, hogy Ukrajnában is lenne mód egy ilyen vizsgálatra, csakhogy erre Juscsenko nem hajlandó. Arról is vita folyik az ukrajnai szakértők között, hogy visszamenőleg napra po ntosan megállapíthatóe egy ilyen típusú mérgezés időpontja. A bizottsági elnök arra is kitért, hogy állítólag dioxinnal történő mérgezéskor a spermavizsgálat lenne a legmegbízhatóbb módja a tárgyszerű kontrollnak… Arról is vitáznak az orvosok, hogy egy il yen súlyos mérgezés után mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az arcról eltűnjenek a mérgezés nyomai. Egyesek szerint öt év ehhez nagyon kevés, legjobb esetben is tíz esztendő szükséges a látható javuláshoz, miközben az ukrán államfő már most összehason líthatatlanul "jobb bőrben" van. A botrány amúgy is szövevényes szálait csak tovább bonyolítja Volodimir Szacjuk kommentárja. A jelenleg Moszkvában élő volt SZBUs tábornok, a feltételezések szerint akinek a házában történhetett a mérgezés, azt
