Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.18 . 27 Rövid ideig mindkét el lenőrzési modellt kipróbálta Románia, és kiderült, hogy sem a politikum, sem a szakma nem tudott hatékony reformot végrehajtani, és szakmai szempontok szerint működtetni, ellenőrizni a rendszert. A politikusok igazságtalan, átláthatatlan és kapkodó döntése i elégedetlenséget váltottak ki az igazságszolgáltatásban, a szakma – konkrétan a CSM – pedig bebizonyította: képtelen egységesen és szigorúan alkalmazni az ellenőrzési normákat, amelyekkel megakadályozhatja a bírók és ügyészek visszaéléseit. Se a szakmák, se a politika nem a szigorú intézményi szabályok szerint hozzák meg legtöbbször a döntéseket, hanem a rokoni kapcsolatok, gazdasági és politikai érdekek vezérelte átláthatatlan szempontok alapján határoz szakmai kérdésekben. A felsőoktatásban ugyanez a h elyzet. Az egyetemi autonómiát az alkotmány szavatolja. Ez az alapvető jog nagyfokú önállóságot biztosít az egyetemek számára, amelyek valamelyest az állam ellenőrzése alatt állnak. De ez csak elvileg van így, hiszen láttuk a Spiru Haret Tudományegyetem es etében, hogy az oktatási intézmények teljesen öntörvényűen, az állam ellenőrzése alól elszabadulva is működhetnek, ha úgy akarják, és politikai védelmet biztosítanak maguknak. Az egyetemi autonómia korlátozása már többször is felvetődött. Sőt, a Spiru Hare tbotrány következtében egyesek a központosítás elveit hirdetik, és az állam hatáskörébe helyeznék vissza az oktatás megszervezését. A felsőoktatásban sem termelődtek ki még azok az antitestek, amivel az egyetemi szféra képes megvédeni magát a Spiru Haret et vezérlő és felhizlaló kufárkodó szellemiségtől. Léteznek persze pozitív példák, hiszen az egyetemek nem egyformák. Jelentősen különböznek egymástól az oktatás színvonalát tekintve, de összességében véve a felsőoktatás is képtelen egyelőre az egészséges önszabályozásra. vissza Az együttműködés nyitánya – Macedóniai magyarok jártak Vajdaságban Magyar Szó Tápai Renáta 2009. augusztus 18., kedd Macedóniai magyarok, magyar gyökérrel rendelkezők és a magyar kultúrával, nyel vvel kapcsolatban álló macedónok érkeztek Szabadkára a hétvégén, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vendégeiként az együttműködés lehetőségiről beszélgessenek. Az együttműködés nyitányaként egyelőre ötletek fogalmazódtak meg többek között olyan programok megvaló sításáról mint a vajdasági magyar kultúra megjelenítése, illetve vajdasági rendezvényeken, táborokban való részvétel makedóniai magyar, magyar gyökerekkel rendelkező vagy a magyar nyelvvel, kultúrával szimpatizáló fiatalok számára. A konkrét tartalmak ezt követően születnek meg. Ahogy azt a megbeszélésen hallhattuk, az MNT célja, hogy a Macedóniában élő magyar közösség számára szakmai és identitást ápoló támogatást nyújtson. Az itt töltött három nap alatt a vendégek ellátogattak Kanizsára, az ottani művelő dési egyesületbe és a Nagy József Kreatív Központba, és jártak Zentán is a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben, és természetesen részt vettek vasárnap a Palicson megtartott Szent Istvánnapi ünnepségen is. Sutus József, a Makedóniai Magyarok Teleház Sz ervezete elnöke kérésemre arról mesélt, hogy a '70es években mindenhonnan kerültek Macedóniába magyarok, akik baráti társaságot alakítva tartottak össze, bejegyzett civil szervezetté 2003ban váltak. A székhelyük Szkopjéban van. A klub tagjai magyarok, va lamint olyan égei macedónok, akik életük egy részét a görög polgárháború miatt Magyarországon rekedve töltötték (mint a most Szabadkára látogatott, szép magyarsággal beszélő Jamovska Arhondula is), sőt egyre több a magyar kultúra iránt érdeklődő macedón is a szervezetben. A legutóbbi népszámláláskor 193an vallották magukat magyarnak, tehát nem nagy, de annál összetartóbb közösségről van szó, akik különböző rendezvényeket, például szavalóversenyeket szerveznek, és minden évben megemlékeznek a március 15i e seményekről. – Évekig zártabb közösségként éltünk, viszont nyitni szeretnénk. A célunk, hogy ápoljuk a magyar nyelvet és kultúrát, a harmadik generációban – ők az unokák, akik már nemigen beszélnek magyarul – pedig erősíteni az identitástudatot, hogy magy arnak is vallják magukat, még ha beszélni már nem is tudnak ezen a nyelven. Szerencsére a macedónok és a magyarok kapcsolata jó, megbecsülik a magyar kultúrát, a macedón gyerekek rendszerint Budapestre járnak osztálykirándulásokra, de ezt a viszonyt is tov ább szeretnénk erősíteni, akár azáltal is, hogy a szervezetünkbe vonzunk minél többeket illetve a magyarságról szóló előadássorozatokkal – mondta Sutus József, akitől azt is megtudjuk, hogy a magyar állam támogatásának köszönhetően magyarországi alkotók má r többször jártak Macedóniában, most viszont a vajdasági magyar kulturális élet felé is nyitnak. Az itteni
