Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.18 . 23 nyilvántartásból, mint tavaly, Hunyad megye, ahol a tavalyi 419 csődbe ment vállalkozás helyett idén mindössze 374et jegyeztek. Kovászna megyében is a cégek tevékenységének a felfüggesztése jellemző az idei évre. Herman Rosner, a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Krónikának elmondta, az év első hét hónapjában összesen 852 cég függesztette fel a tevékenységét. Ez több mint 900 százalékos növekedést jel ent, hiszen az elmúlt év hasonló időszakában mindössze 85 kereskedelmi társaság szüntette be ideiglenesen tevékenységét. Ennek a hatalmas növekedésnek egyik nyilvánvaló oka az átalányadó bevezetése, fogalmazta meg Rosner, aki szerint a cégtulajdonosok csak úgy tudtak megmenekülni a számukra vállalhatatlan adótehertől, ha egy időre felfüggesztik vállalkozásukat. „A gazdaság működésének alapelveit sérti ez az adó, hiszen az elmúlt év üzleti forgalma alapján határozzák meg. Az üzleti életben visszamenőleg semm i sem érvényes” – magyarázta a közgazdász. Komoly visszaesés Szatmár megyében Szatmár megyében a tavalyi év első felében összesen 277 cég jelentett csődöt és szűnt meg, ehhez képest idén január és július között 1587 vállalkozásnak tettek a végrehajtók az ajtajára végérvényesen lakatot, amely csaknem 473 százalékkal több a tavalyi átlagnál. Ugyanakkor tavaly az első fél évben csupán 31 szatmári cég fagyasztotta le önként tevékenységét meghatározatlan időre, míg idén júliusig 172 tette ugyanezt, azaz csaknem 455 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Eközben 353 cégvezető határozott úgy, hogy végérvényesen kitörli cégét az országos nyilvántartásból, míg tavaly ilyenkor csupán 116 ilyen esetet regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy idén csaknem háromszor anny i cégvezető mondott le véglegesen vállalkozásáról, mint egy évvel ezelőtt. Bihar megye helyzete „nem katasztrofális” Az átalányadó, illetve a feketén dolgoztatott munkások nagy száma miatt megy csődbe egyre több cég Bihar megyében – véli a Területi Munkaü gyi Felügyelőség aligazgatója. Simona Iancu aggasztónak találja, hogy egyre több vállalat törölteti magát a cégnyilvántartásból, vagy egyenesen beszünteti a tevékenységét. Mint tájékoztatott, a nyilvántartóhoz naponta öt törlési kérelem érkezik, illetve há romnégy jelentés a tevékenység lezárásáról. A Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Mihaiu azonban úgy látja, van értelme az átalányadónak, hiszen a megyében 11 ezer olyan vállalkozásról tudnak, amelyek évről évre csak veszteséget produkáln ak, és semmit nem fizetnek az államnak. Azt azonban elismeri, hogy rossz periódusban vezette be a kormány. 2006tól 2009. január elsejéig összesen 828 cég jelentett csődöt a megyében, ami félévente nagyjából 200 céget jelent, ám idén ez a szám megháromszor ozódott: csak az év eleje óta már 650 ilyen értelmű kérést bírált el a felügyelőség. Az igazgató azonban leszögezte, ennek ellenére nem beszélhetünk katasztrofális helyzetről Biharban, hiszen a megye cégeinek bevételei még mindig igen nagynak számítanak. Felemás mérleg Maros megyében Maros megyében pontosan 1100 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában felszámolt cégek száma 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy míg 2008 első hét hónapjában 272 vállalat szűnt meg, az idén 2992 cég ju tott hasonló helyzetbe. Ezzel szemben nőtt az egyéni vállalkozók száma: tavaly január elejétől július végéig 926 személy kérvényezte eme státusba való besorolását, idén pedig 1034en váltottak engedélyt. Készül a kormány válságstratégiája B ár a tegnapi koalíciós egyeztető ülésen egyezségre jutottak a szociáldemokraták és demokrataliberálisok a válságstratégia kapcsán, a dokumentum szövege további vitát gerjesztett a két párt politikusai között. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Adrie an Videanu PDLs gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy elkészült pártja válságstratégiája, amely 200 és 500 ezer euró közötti összeggel támogatná a kis vállalkozásokat, állami garanciát biztosítana az exportcégeknek, s eladná az állami vagyonkeze lő kisebbségi tulajdonában lévő cégeket. Az összesen 32 pontból álló PDLs program legtöbb pontja kapcsán sikerült egyezségre jutnia a két alakulatnak, a többiről jövő hét elején egyeztetnek ismét. Egyetértésüket azonban beárnyékolja, hogy a koalíciós ülés t követően Mircea Geoană PSDelnök úgy nyilatkozott, a PDLstratégia 85 százaléka a PSD programjában is szerepelt. Videanu azonban cáfolta a vádakat, majd leszögezte, a szociáldemokrat ák programja nem volt kellőképpen megalapozott.
