Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.15 . 26 „Már nem lehet nagyot és hangzatosat ígérni a polgároknak” – vé li Kádár Magor kampányszakértő, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok Kara magyar tagozatának vezetője Szabadság • 2009. augusztus 15. FERENCZ ZSOLT „Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra” – mondta egyko ron Winston Churchill brit miniszterelnök. Való igaz, az utóbbi három esztendőben, amikor a romániai állampolgárokat minden félévben az urnák elé hívták, több alkalommal mehetett el kedvünk a politikától és maguktól a politikusoktól is. Amit viszont a vála sztók tapasztalnak, az a politikai kampányoknak csak egy része, a háttérben komoly szervezési és előkészítési munka folyik – tette hozzá Kádár Magor kampányszakember, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok Kara magyar tagozatának vezetője, beszélgetőpartner ünk, akinek szakterülete a kampánykommunikáció, a politikai marketing, arculatépítés, médiatervezés, rendezvényszervezés, tárgyalástechnika és adományszervezés. – Mi az, amit egy kampányból az átlag polgár meglát, és mi minden zajlik a függöny mögött? – Kampány alkalmával a választók általában csak a jéghegy csúcsát látják, a folyamat nagyobbik része, a konkrét munka a háttérben zajlik. Amit nem lehet látni egy kampányból, az a jéghegy maga, ezért a vízen úszó rucához is szokták hasonlítani: csak azt látj uk, hogy az állat milyen szépen halad, de azt nem, hogy a víz alatt miként lapátolja a vizet. Egy kampánnyal akkor van gond, ha érezhető, hogy nem koherens, ha „kivillan” szervezési háttere. Nagyon sok olyan kampány volt már Romániában, amely semmi másra n em épített, mint arra, hogy a másik fél lépéseire reagáljon. Ez alapvető hiba. Sajnos még nagyon sok más tévedés is felmerülhet. Egy kampány nem lehet központilag irányított, előre megtervezett, hiszen interaktívnak kell lennie: érzékelni kell a piacot, a fogyasztót, a szavazót, néha reagálni kell a másik fél lépéseire is, de nem teszi jobbá a kampányt. Egyegy politikai kampány rövid határidejű: ma kezdődik, szavazás után tíz nappal lejár, mérhető eredménye van, hiszen a szavazatok megszámlálhatók, és megh atározott büdzséből finanszírozható. Dinamikusabbnak és vonzóbbnak is tűnik számomra egy politikai kampány, mint a civil szervezetek arculatának tervezése vagy a fundraising (adományszervezés), amellyel korábban foglalkoztam. Tudom, hogy sokan a politikát és a politikai kampányokat általában mocskos dolgoknak tartják. Persze, van is benne valami... – Mi mindent kell figyelembe venni egy választási kampány megtervezésénél? – Választási kampányt szervezni kihívás, hiszen megfelelő kulturális és szociális kö zegbe, illetve preferenciákba kell ágyazni, figyelembe kell venni a jelölt arculatát, konkurenseit, (mert mindig velük szemben határozzák meg magukat). Ez tulajdonképpen marketingkampány. A másik dolgot, amit figyelembe kell venni, már korábban is említett em: politikáról van szó, ami sokak számára nem túl vonzó... A lényeg, hogy az ember megtalálja a kettő között az összhangot. Mostanra már KeletEurópában, ezen belül Romániában is kezdünk eljutni arra a szintre, hogy a politikai kampányt marketingkampányna k tekintjük: a jelöltet is el kell adni, akárcsak a terméket. Már nem arról van szó, mint korábban, hogy ha a jelölt tetszik az állampolgárnak, akkor rászavaz. A folyamat megfordult, ma már az a kérdés, hogy mire van szüksége a népnek. A marketingszempont ú megközelítés szerint az állampolgárnak elvárásai vannak, válaszként pedig fellép egy olyan jelölt, aki azoknak megfelel. „Végre egy olyan személy – mondja a polgár – , akire vártam!” (Mert az illető bátor, jó humorú, diktatórikus beállítottságú stb. – oly an, amilyet csak szeretne a választó). És elmegy, és rászavaz. A választók szavazásra bírása is egy külön szakma, körülbelül olyan, mint a fogyasztók vásárlásra való ösztönzése
