Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli S ajtófókusz 200 9 . 08.14 . 6 kormányzati témát, amelyen a két kormánypárt össze ne veszett volna. Nincs egyetlen olyan intézkedés, amely esetében ne két irányb a indult volna el a koalíció. Ha jóhiszemű vagyok, akkor azt mondom, hogy különkülön mindkettő jobban kormányozna, mint együtt. Vagy legalábbis koherensebben. Nem keltenék azt a látszatot, hogy a zsákmányon kívül semmi nem érdekli őket …” Kelemen Hunor ír ása (Transindex) Szólásszabadság, alkotmány, nemzetközi jog – „ Az elmúlt években többször is felmerült a kérdés, hogy elegendő alapot nyújtanake a hazai törvén yek a gyűlöletbeszéd elleni határozottabb, adott esetben büntetőjogi fellépésre. A büntetőhatóságok gyakran tapasztalható tétlenségéből ugyanis arra lehetett következtetni, hogy nem. Más oka nem lehetett annak, hogy a büntető igazságszolgáltatási szervek n em voltak képesek a szélsőséges nézeteket hangoztató egyének, csoportok megfékezésére. Hasonló kérdés merült fel a félkatonai szervezetekkel kapcsolatban is, hiszen idén tavaszig kétségesnek látszott a Magyar Gárda feloszlatása ” Valki László írása (Nsz) Szanyi és a baloldal – „ Szanyi Tibor Bauer Tamással vitatkozva ( Bauer és a baloldal ) deklarálja: ellent étben a liberálisokkal a baloldalnak megvan az oka, hogy felülvizsgálja "a magántulajdon fölényéről" alkotott felfogását. Kár, hogy ez a jól hangzó igény nincs kifejtve, nem tudjuk, mit is jelent pontosan a gyakorlatban, ki nyer vele és mit. Egy politikus nem hagyhatja nyitva ezt a kérdést. Célszerű volna, ha Szanyi Tibor azt is tisztázná, kinek a nevében sajátítja ki a "baloldalt", szembeállítva azt az európai szociáldemokrácia több évtizede jól működő stratégiájával a tulajdon kérdésében. Azt ugyanis Tibo r barátom (aki mellesleg sokáig közös pártunk delegáltja is volt egy londoni székhelyű nemzetközi műhelyben, amely a modern szociáldemokrácia kutatásával foglakozik) jól tudja, hogy Bad Godesberg (1959) óta a legtöbb szociáldemokrata párt másképp látja a m agán- a és köztulajdon együttélésének lehetőségét, mint korábban, s ez közelebb hozta egymáshoz a liberálisokat és a szociáldemokratákat a tulajdon megítélésében ” Havas Péter 2 írása (Nsz) Az Európai Unió és a nemzetállamiság – A német alkotmánybíróság egyértelmű döntése megtorpedózta a brüsszeli föderalista terveket Techet Péter 3 írása ( MN ) Bölcsen – „ Másokkal együtt magam is szorítottam, hogy Tőkés László ne menjen el a gyergyói „nemzettud at erősítő” rendezvényre, még akkor sem, ha olyan székely hazafiak szervezték, mint az EMI fiataljai. Bölcsen tette, hogy távol maradt, mert brüsszeli tevékenységére negatívan hatott volna ki, hogy a Jobbik elnökével parolázik, miközben a magyar nyelvet ka lodába záró szlovák szélsőségekkel hadakozik. A kettő nem megy együtt, hisz külföldi szélsőséges megnyilvánulásokat nem lehet úgy elítélni, hogy közben mi a saját szélsőségeseinkkel egy tálból cseresznyézünk, amivel akaratunk ellenére is bátorítjuk őket. C sak akkor lehet hitelünk az Európai Parlamentben, ha mi nem huncutkodunk, nem kacsintgatunk össze a másokat kirekeszteni akarókkal ” Sike Lajos cikke (ÚMSZ) Rasszista kimittud – „ A „Ki a nagyobb rasszista?” című, mára Szlovákiaszerte közkedveltté vált vetélkedő a kilencvenes évek boldog békekorszakában elég egyhangú játékként indult. Az ügyesen helyezkedő Slotáék sokáig a „magas rasszizmus” 2 a szerző politikatörténész 3 jogász, újságíró
