Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 34 Biztos, hogy egy ilyen „vezérre” van szüksége a Kárpátmedence magyarságának? Mindezt a határon onnani szavazópolgárokban kellene tudatosítani. Amíg nem késő. vissza Le az EUfóriával! KISZO 2009.08.11. A szlovák államnyelvtörvény módosítása megtette azt – s ezt több magyarországi és nyugateurópai sajtótermék is kiemelte – , ami az elmúlt években még a fehér hollónál is ritkábban fordult elő: e gységbe fogta a magyar parlamenti pártokat. Sőt! Az antidemokratikus és kisebbségellenes jogszabály ellen nemcsak az anyaországi, de a határon túli magyar szervezetek – köztük az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség – is tiltakoztak. Az összefogás mögött ké tségtelenül ott van, hogy meg kell védeni a nemzet felvidéki részét. Másrészt az is, hogy már nemigen van hová hátrálni, s úgy tűnik, a magyar politikumnak is elege van már azokból a "pofonokból", amit a szlovák kormánykoalíciótól kapott. Meglátásom szerin t még egy másik tényező is közrejátszott az összefogásban. Az anyaországi vezetők – a kényszer és a tehetetlenség miatt is – nemzetközivé tették az ügyet. Számukra ugyanis létkérdés, hogy az Európai Unió vagy azok a szervezetek, akik a kérdésben kifejtik v éleményüket, elítéljék a felvidéki magyarság elleni támadást. Ha ugyanis nem ez történik, s ebből az ügyből is a szlovákok jönnek ki nyertesen – lényegében bármely "kompromisszumos" megoldás ezt jelentené – , igencsak megcsappanna a magyar átlagpolgárok EUba vetett hite. (Amely amúgy sem olyan egetverő.) Ennek következményeként pedig akár a társadalmi támogatottságuk is csökkenhet, s a jelenlegi tendenciát tovább erősítve egyre többen vélhetik majd úgy: csak radikális eszközökkel lehet megvédeni a nemzet ér dekeit – határon belül és Kárpátmedencei szinten egyaránt. Akkor nem lehet majd azt mondani, hogy a nemzeti radikálisoknak nincs igazuk. Ezt a magyar parlamenti pártok is felismerhették, és nem kizárt, hogy összefogásuk egyik indikátora éppen ez volt. E l ogika mentén persze az Európai Uniónak is érdeke lehet a kérdés igazságos rendezése. Csak hát az olyan esetektől, amikor az érdekek diadalmaskodtak a józan ész és az igazság felett, nemcsak a történelem, hanem az elmúlt húsz év is hemzseg. Bizakodjunk, hog y számunkra pozitívan dől el a kérdés. Persze, közben nekünk, kárpátaljai magyaroknak azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy Ukrajna – bár ki tudja, mikor kerülhet rá sor – tulajdonképpen milyen közösségbe is szeretne belépni. Egy olyan unióba, amely megtil tja területén a magyarellenességet, vagy olyanba, amely szemet huny felette. Hát mit mondjak: egyelőre ne legyünk EUfóriában. vissza Tóth Viktor Nehéz helyzetben a kisvállalkozók KISZO 2009.08.11. A legfrissebb statiszti kai adatok szerint a kárpátaljai kisvállalkozások több mint egynegyede veszteséges. Egy év alatt közel félmillió hrivnya hiányt hoztak össze. A negatív pénzügyi mérlegük következtében 248,2 millió hrivnya adóbevételtől esett el az állam. A vállalkozások há romnegyede ugyanakkor összesen 197 millió hrivnya nyereséget könyvelhet el. Minden negyedik vállalkozás veszteségesen termel. A legtöbb közülük kereskedelemmel, szolgáltatással foglalkozik. A feldolgozóiparban ténykedő kisvállalkozók között egyetlenegy sem rentábilis. Javítottak viszont mutatóikon az elektromos energia, gáz és víz forgalmazásával foglalkozó cégek. Az utóbbi egy év során nyereségesen működtek a mezőgazdasági, vad- és erdőgazdálkodási kisvállalatok. A legjelentősebb nyereségre pedig a pénzügy i szférában érdekeltek tettek szert. Nem panaszkodhatnak a gépkocsiszervizeléssel és a háztartási gépek javításával foglalkozók sem. Egészében véve azonban a kisvállalkozások anyagi helyzetének folyamatos romlása figyelhető meg. vissza Kovács Irén, a megyei statisztikai főosztály osztályvezetője
