Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 23 Kérdés, hogy ilyen körülmények között hol jelennek meg a problémák és hol lokalizálódik a konfliktus? Érdemes végiggondolni például Tatrang vagy Apá ca esetét, amit a közvélekedés, a roma aktivisták, vagy a sajtó a romamagyar konfliktustörténeti térképen helyez el. Itt a problémát egyértelműen súlyosbította Brassó várospolitikája (és/vagy a piaci viszonyok), amelynek következtében az itt élő cigány közösség Brassóból érkezettekkel gyarapodott, akik ráadásul semmilyen formában nem voltak integrálódva abba a gazdasági és morális szokásrendbe, amely romák és nem romák együttélését korábban szabályozta ezeken a településeken. Amikor helyi (romamagyar) konfliktusként határozzuk meg ezeket az eseteket megfeledkezhetünk arról, hogy Brassó ezen közösségek terhére oldotta meg a saját problémáit. A jövőben az várható, hogy az erősebb önkormányzatok gyakrabban oldják meg a fenti modell szerint a saját szociális problémáikat. És ez esetben lehet, hogy Magyarország és Erdély bizonyos rég iói között csak fáziseltolódás van: itt is meg fognak jelenni azok a mikrorégiók, amelyek teljesen reménytelen margináliaként élnek tovább. Ez pedig minden bizonnyal etnikai szegregációként jelenik majd meg. Erőszakos konfliktus azokon a településeken l esz, ahol még nem dőlt el, hogy a területi (és etnikai) átrendeződés hova vezet. Az erős önkormányzatok területén nem (vagy ritkábban) lesz látható konfliktus, mert a piaci folyamatok és megfelelő erőforrások miatt ezek képesek „elegánsabban” megoldani a p roblémát. Például úgy, hogy saját közigazgatási határaikon kívül építenek, vagy vásárolnak szociális lakásokat. A végérvényesen margináliára szorult településeken – korábban Kászon példája hangzott el – szintén nem várható konfliktus. A Brassókörnyéki p éldánál maradva, ez Zajzon esete. 1995ben Zajzon még egy, magyarok és románok által lakott falu volt, egy külön cigányteleppel. Mára a romák beköltöztek a faluba, az ingatlanok ára a nullát közelíti, a nem roma lakosság menekül. Zajzon sorsa tehát eldőlt, amennyire tudom, hasonló a helyzet Pürkerecen. Tatrang viszont ott van a határon. Olyan közösségekben várható konfliktus, ahol nincs elegendő erőforrás a probléma „elegáns” kezelésére, de ahol a nem roma, vagy nem a leszakadó közösség (amiben esetenként lehetnek akár romák is) demográfiailag és szociálisan nem erodálódott annyira, hogy ne venné kezébe (akár erőszakos módon) a kezdeményezést. Az alcsíki falvak esetét, ahol egyes cigány közösségeket egyik határból a másikba tologatnak, tipikusan ilyennek l átom. Összehangolt régiószintű stratégia nélkül, önmagában az egyes közösségek és önkormányzatok kezében nincs megoldás. vissza A kerekasztalbeszélgetés második részét holnap közöljük. Kötelezővé tenné a líceumi oktatást a tanügyminiszter Transindex 20090812 Ecaterina Andronescu ezt tegnap jelentette ki, amikor ismertette az új tanügyi törvény legfőbb pontjait. A törvénytervezetben lényegesen megváltoztatták a címzetes tanári állások vizsgamenetét, és emellett a tanügy i programokat és a tankönyveket is módosítanák. Az Országos Tanügyi Szövetség titkára szerint a törvénycsomagot csak akkor szavazhatja meg a parlament, ha előzőleg a módosító javaslatokat megvitatták és a nyilvános vitát is lebonyolították. (erdély fm) vissza (…) a bukaresti romaszervezetek alapvetően azért kerülik ezeket a megyéket mert nem tudnak értekezni az ottaniakkal. Az utóbbi 23 évben több érdeklődés mutatkozott a székelyföldi megyék iránt, de ennek a hatása még nem érző dik. Ugyanakkor én azt tapasztaltam, hogy a magyar civil kezdeményezések sem foglalkoznak megfelelően ezekkel a problémákkal. Haller István
