Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.10 . 27 talán annak tudható be, hogy a jobboldalban több a nem zeti érzés és kevesebb az „internacionális beolvadási készség", mint a baloldalban. (Wass Albert levele, 1967. ápr. 10., Gainesville, Florida) A többfrontos és sok összetevőjű „birkózás" otthoni küzdőtere esetenként az amerikai akadályok vételénél is neh ezebb. Püski Sándor az internet világát megelőző időszakban bámulatosan sok levelet ír és szerkeszt, amelyekből kiderül, hogy a társalgások során végtelenül előzékeny és udvarias, nagy műveltségű és a partnerei tájékozottságát az esetek többségében felülmú ló, szerény férfi nagyon is határozott, kemény és szókimondó tud lenni. Senkit sem sért, de álláspontját, véleményét alátámasztani és sikerre vinni képes. Magyarországra küldött terjedelmes levelei, amelyek egyben a létesítendő vállalkozás programját is ta rtalmazzák, sok esetben nem csupán a címzettek tájékoztatására szolgálnak, hanem a hatóságok információéhségét is kielégítik, „miheztartás végett" nekik is íródnak. Ezt nemegyszer maga is megfogalmazza: levelemet belátásod szerint érveink alátámasztására f elhasználhatod. Püski Sándor és „Magyar Amerika" „Magyar Amerika" szellemi mozgásterének szemlézési kísérletében a századik év felé tartó Püski Sándor bácsi és Ilus néni személyiségét nem illik, nem ajánlatos és nem lehet megkerülni. Huszonkét évi északamerikai tevékenységük az ottani magyar szellemiség alakulására meghatározó mértékben hatott, személyes életpályájuk Kárpátmedencei — amerikai szakasza, majd újbóli hazatérésük Budapestre egy rendhagyó, de támpontként szolgáló, modellértékűvé nemesedő, háro mnegyed évszázadot átfogó magyar sors. Szerencsénk van: Püski Sándor Könyves sors — magyar sors című nagy ívű életrajzi és kortörténeti munkája, amely 90. születésnapjára a saját kiadásában jelent meg, olyan összegező és eligazító munka, amelyet Amerika m ai magyarságáról szólva zsinórmértékként lehet használni. A „Magyar Amerika" kifejezést Püski Sándor és környezete a munkásságukhoz kötődő feljegyzésekben és levelezésben gyakorta használja. Sylvester Lajos, Háromszék vissza Magyar nyelvet a moldvai iskolákba! Erdélyma [ 2009. augusztus 09., 15:28 ] Nyílt levélben kéri a csángó értelmiségi fiatalokat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, hogy tanítsanak magyar nyelvet a moldvai iskolákban. A meghirdetett állásokra főleg magyarországi pedagógusok jelentkeztek. Magyarul tanulnak olvasni a moldvai, pusztinai iskolában. Első osztályban a tanítók célja a beszélt nyelv fejlesztése illetve a szókincs bővítése. „Az elsőben nem szabad hivatalosan magyart tanítani, írni, olvasni tanítani. Addig, amíg megtanulják a románt. És addig is elő lehet készíteni velük azt, hogy írjanak, olvassanak, tehát foglalkozni velük, hallják a nyelvet, szokjanak hozzá” – véli Szabó László tanár. A Moldvai Csángómagyar Szövetség tanárai szerint legn agyobb baj az, hogy otthon nem beszélnek magyarul a gyermekekkel. „A családban – ha a két szülő egymással magyarul is beszél – a gyermekekhez románul szólnak. Legalábbis itt, ebben a faluban” – mondja Vajda Éva tanár. A csángómagyarok érdekvédelmét felvá llaló szövetség munkájának eredménye, hogy mára 30 faluban tanulnak magyarul a gyermekek. Szeretnék, ha a csángó fiatalok tanulmányaik befejezése után hazatérnének szülőfalujukba és tanítanának.
