Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.10 . 13 1949 őszén letartóztatták Balogh Edgár t, az egyetem második rektorát, s rövidesen az első rektor, Csögör Lajos is börtönbe került. 1952ben több tanárt eltávolítottak az egyetemről, köztük Szabó T. Attilát , Jakó Zsigmond ot é s másokat. Sokakat leváltottak hivatalukból, a diákok közül többeket letartóztattak vagy kizártak az egyetemről. Az 1955/1956os tanév elején azt a hírt kezdték a tanügyminisztériumban terjeszteni, hogy a Bolyai Egyetemen túltermelés folyik: végzettjeine k egyik részét nincs hová elhelyezni. Az egyetem vezetősége vidéki felmérések alapján igazolta a vád alaptalanságát. 1955 októberében a központi végrehajtó bizottság egyik tagja, Leonte Răutu és Miron Constantinescu oktatásügyi miniszter látogatta meg az egyetemet. Răutu azt kifogásolta, hogy nemcsak a romániai, hanem az egész magyar irodalmat előadják az egyetemen. Felmerült a nnak gondolata, hogy a Bolyai Egyetem a maga egészében felülvizsgálásra és egyben átrendezésre szorul. Az 1956os magyarországi forradalom leverése után valós ok nélkül több tanárt és számos diákot állítottak törvényszék elé, és ítéltek 1020 évi börtönre, kényszermunkára. 1957 őszén kezdődött meg az ún. DobaiKomáromi per , amely valóságos értelmiség és egyetem ellenes perré vált ozott. A vádpontok között szerepelt a szocializmus- és szovjetellenes magyar forradalommal való rokonszenvezés, a marxizmus elvetése, az Irodalmi Újság olvasása, nyugati rádióállomások hallgatása stb. 1958 tavaszán újabb letartóztatási hullám kezdődött: börtönbüntetésre ítélték Dávid Gyulát , Lakó Elemér t és Varró János t. A vád nyilvános agitáció, konkrétabban azt rótták fel, hogy a beidézettek 1956 őszén a Házsongárdi temetőben Reményik Sándor és Dsida Jenő sí rjánál e költők verseit szavalták. Másodszor is letartóztatták Jordáky Lajos t, és több diákot kizártak az egyetemről. Az 1958 őszén tartott diákgyűléseken a letartóztatásokról nagyon sokan úgy vélekedtek, hogy azok már a két egyetem egyesítését, a magyar egyetem diktatórikus alárendelését és ellenőrz ését készítették elő. Az 1959 február 1822e között tartott, romániai diákszövetség bukaresti országos értekezletén került sor e terv nyílt felvetésére. GheorgheGheorghiu Dej főtitkár egyebek közt a nemzetiségek elszigetelődésére irányuló törekvések ki küszöbölésére sürgette a hallgatóságot, s Leninnek azt a megállapítását idézte, hogy a különböző nemzetiségű tanulókat egy iskolába kell tömöríteni, hogy a szocialista nemzetköziség szellemében nevelődjenek. 1959 február 23ára a Bolyai Egyetem vezetőség e gyűlést hívott össze, amelyen Takács Lajos rektor bejelentette, hogy a prorektor bizalmas előterjesztést fog tenni tudomásulvétel végett. Eszerint a diákság kérésére, a párt és a minisztérium döntése alapján a koloz svári román és magyar egyetemet egyesít eni fogják. Az ezt követő időszakban gyűlések sorozata kezdődött Nicolae Ceauşescu irányításával. Az előre megszervezett gyűlések fojtott légköre ellenére Balogh Edgár , Nagy István és Szabédi László ellenezte az egyesítést. Rövidesen azonban arra kényszer ültek, hogy felülbírálják saját álláspontjukat. Ilyen körülmények között sem Szabédi László, Csendes Zoltán öngyilkossága, sem a bebörtönzöttek sorsa nem változtathatta meg a Bolyai Egyetem felszámolását kikényszerítő politikai döntést. A kronológia a http://www.bolyai.eu webhelyen megjelent írás kivonatolt verziója. vissza Janukovics: Az IMFhitel drogként hat az országra KárpátInfo 20090810 08:41:25 A Nemzetközi Valutaalap hitele a kormány folyó igényeinek a kielégítését szolgálja, és nem a fundamentális problémák megoldását. Így az eredetileg a gazdaság stabilizálását célzó hitel valóságos drogként hat az országra - jegyezte meg Viktor Janukovics a Zerkalo Negyeli hetilapnak ado tt interjújában. A Régiók Pártja elnöke biztos benne, hogy a kormány irracionálisan használja fel az IMF hitelét. Janukovics szavai szerint az IMF hitelét az elengedhetetlen strukturális reformok végrehajtására, a gazdaság reálszektorának a fejlesztésér e, valamint a bérek és nyugdíjak megemelésére kellene felhasználni. Az ellenzéki vezető ugyancsak megjegyezte, fogalma sincs arról, hogy a kormány hogyan szándékozik majd törleszteni az ország külső adósságait. Nemrég Viktor Juscsenko ukrán államfő jegyezte meg, biztos benne, hogy a létfontosságú gazdasági reformok végreh ajtása nélkül a Nemzetközi Valutaalap hitele több kárt hoz majd, mint amennyi hasznot. Már most egyértelmű, hogy az IMF hitele nem a gazdaság stabilizálására lesz felhasználva, hanem néhány népszerűségcsökkentő döntés elkerülését célzó intézkedést tervez nek belőle finanszírozni - jelentette ki Juscsenko. A Nemzetközi Valutaalap július 27én hagyta jóvá Ukrajnának a soron következő harmadik 3,3 milliárd dolláros hitelrészlet kiutalását. vissza
