Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.08 . 18 or szágban. Ezért is szeretném, ha elolvasná az Alkotmány általam javasolt módosításait — mondta Juscsenko. Az államfő emlékeztetett arra, hogy másfél éve kezdeményezte egy nemzeti bizottság létrehozását az Alkotmányban eszközlendő módosítások kidolgozása érd ekében. A bizottság eleget is tett feladatának: kidolgozta a megújított Alkotmány szövegét. Az államfő néhány általa fontosnak tartott újítást meg is nevezett közülük. Ilyen például a kétkamarás parlament meghonosítása, melyben elkülönülnének a politikai é s az adminisztratív funkciók. A kormányalakítás módja is megváltozik. Az a politikai erő alakíthatja majd meg a kormányt, mely a legtöbb szavazatot szerzi meg a választásokon. 10 napja lesz erre. Így sokkal nagyobb felelősség hárul a kormányra és arra a po litikai erőre, mely azt létrehozta: a miniszterelnök kinevezésével egy időben jóvá kell hagyni az új Miniszteri Kabinet tevékenységének programját is — ismertette az államfő álláspontját sajtószolgálata. Juscsenko szavai szerint a megújított Alkotmány egyi k legfontosabb momentuma az is, hogy sokkal erősebbekké válnak a helyi önkormányzatok. vissza Kárpátalján az idén sem lesz elég ukrántanár www.umdsz.uz.ua / UAReporter.com /2009.08.07. A minisztérium és a helyi hatalom nem tud elegendő számú ukrántanárt biztosítani Kárpátalja iskolái számára — jelentette ki Viktor Juscsenko államfő. Az ukrán nyelv és irodalom, mint egy sor másik tantárgy is, vizsgatantárgy. Ha az ukrán hatalom nem tudja annak megfelelő oktatását biztosítani, abszurd dolog azt előírni, hogy a tantárgyból kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a középiskolák végzősei — húzta alá Ukrajna elnöke. „Jól tudjuk, hogy 1520 évvel ezelőtt nem voltak ilyen tanárok” — mond ta, azt is hozzátéve, hogy még mindig vannak olyan területek, mint például Kárpátalja és Odessza megye egy része, ahol a lakosság nem beszél ukránul. Juscsenko ezt szégyenletes dolognak tartja, szerinte ilyennek nem szabad előfordulnia az államban. vissza "Tudatosan formált" a magyarszlovák szembenállás A magyarszlovák konfliktus nem feloldhatatlan nemzetek közötti ellentét, hanem a politika által tudatosan formált, szándékosan tematizált ideológiai szembenállás - erre a k övetkeztetésre jut szlovákiai szociológiai elemzések alapján a DEMOS honlapján megjelent friss tanulmány (Malzenicky KaticaRavasz Ábel: Madari - a szlovákok magyarképe). Eszerint a mindennapi együttélés tapasztalatai Szlovákia etnikailag vegyesen lakott t erületein pozitívak, és "általában ott ütik fel a fejüket sztereotípiák, ahol a két etnikum között nincs hétköznapi kapcsolat". A szlovák politikai tér magyarellenes dinamikája a szerzők szerint annak a függvénye, hogy a pozsonyi parlamenti erők mennyire é pítik politikájukat a "magyar kártya" kijátszására. Népszabadság| 2009. augusztus 8. | Ebből a szempontból viszont a legutóbbi évek határozott visszalépést jelentenek. A tanulmány ennek okát abban látja, hogy a "Szlovák Nemzeti Párt kormányra kerülése, v alamint az MKP keményvonalas szárnyának előretörése" nyomán a magyarszlovák diskurzus visszatért a kilencvenes évek első felét jellemző rossz mederbe. A Szlovákiában készült felmérések egyértelművé teszik, hogy az ottani magyarok saját helyzetük romlását érzékelik az országban. A szlovákok magyarképét elemezve a tanulmány felhívja a figyelmet: a pozsonyi nemzetipopulista pártok magyarellenessége azon a komplexusukon lapul, hogy az állami létet a magyarok veszélyeztetik. Azt próbálják sugallni, hogy a mag yar "hegemonisztikus ambíciók" felerősödtek, a magyarok végső célja valójában a "trianoni határok revíziója és a középeurópai térség vezető hatalmi szerepének kisajátítása". Az "expanzionista magyar célok" elérése érdekében Budapest "folyamatosan beavatko zik Szlovákia belügyeibe - közvetlenül, vagy az ottani magyra kisebbség politikai képviselőinek közvetítésével". A szerzők ugyanakkor különbséget tesznek Ján Slota és Robert Fico magyarellenessége között. A miniszterelnök a tanulmány szerint valójában biz tonságpolitikai kockázati tényezőnek látja a mindenkori (de különösen a Fidesz által vezetett) magyar kormányt, de nála "nincs szó Szlovákia fizikai létére leselkedő konkrét veszélyről". Ezzel együtt a kormányfő pártját, a Smert a szerzők az etnikainacion alista pártok körébe utalják, amelyek a "kisebbségek jogainak kiterjesztéséhez szinte soha nem járulnak hozzá, néha formailag elhatárolódnak a radikálisoktól, de gyakran együttműködnek velük".
