Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 23 Prága nem mondott le arról a korábbi elképzeléséről, hogy a következő évtizedekben mégis megépülhet a Duna – Odera – Elba csatorna, amellyel több tengerhez vezető, közvetlen és jól hajózható utat kaphatna a középeurópai régió. Az Európát délkeletészaknyugat irányban átszelő hajózási csatorna nagyszabású vállalkozás lenne, és részét képezi annak a távlati területfejlesztési tervnek, amelyet hétfőn fogadott el a cseh kormány. Két száz éves ötlet A kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint a csatorna megépítésének ötlete még a 18. század végén született meg, azóta többször is elvetették, hogy minden alkalommal ismét életre keljen. Megvalósítása legalább hat milliárd euróba kerüln e, a pénz nagyobbik részét az Európai Unió biztosíthatná. A távlati területfejlesztési terv szerint a mindenkori cseh kormányoknak biztosítaniuk kell azt, hogy az csatorna megvalósítása számára számba jöhető terepeken továbbra is építési tilalom legyen ér vényben. A közlekedési tárcának komoly háttéranyagot kell kidolgoznia, és az egész projektet át kell tekintenie, meg kell tanácskoznia a szomszédos országokkal. Jóllehet Csehországban is sokan kételkednek az elképzelés kivitelezhetőségében Pavel Skvára kö zlekedési miniszterhelyettes szerint a csatorna megépítése reális terv. Azt azonban nem tagadta, hogy a munkálatok a legjobb esetben is csak 1520 év múlva kezdődhetnek meg. Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszából indulna észak felé és a z északmorvaországi Ostrava felett, lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 4050 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez. Kényes kérdés Az elképzelés évtizedek óta indulatos szakmai és társadalmi viták tárgya. A cseh kormány mellett immár három éve működik egy tárcaközi bizottság, amelynek feladata isméte lten felmérni a projekt megvalósíthatóságának lehetőségeit. A csatorna esetleges útvonalát ugyanis már régebben államilag védett területnek nyilvánították, ahol tilos ipari zónákat és egyéb nagyszabású építkezéseket kialakítani. Ez feszültségforrás, mert az érintett régiók azt állítják, hogy a védett területek fenntartása korlátozza fejlődésüket. Vít Simonovsky, a közlekedési tárca vízi utakért felelős igazgatója maga is elismeri, hogy nagyon kényes kérdésről van szó. A Duna – Odera – Elba víziútnak – bár me gvalósítása 2020 előtt nem valószínű – mindenképpen van jövője. „A kormánynak ezért nem lenne szabad elhamarkodottan döntenie a védettség esetlegeses módosításáról” – figyelmeztetett. Több szakértő szerint azonban a megvalósítással nem kellene sokat várni . Josef Podzimek, aki Három tenger kereszteződése címmel a közelmúltban könyvet írt a témáról, egyenesen úgy véli, hogy a tervek megvalósítására való felkészülést most kellene elkezdeni. 2013ban befejeződik a Szajnát a belgiumi Schelde folyóval és rajta keresztül a Beneluxkikötőkkel összekötő új, nagy teljesítményű, úgynevezett Szajna – ÉszakEurópa csatorna építése, amelyet az Európai Unió pénzel. Csehország abban az időben várhatóan már fejlett országnak minősül majd, így joga lesz pénzt kérni az uniótól nagyszabású nemzetközi beruházásokra. A Duna – Odera – Elba csatorna pedig éppen ilyen – mutatott rá. Tervek tucatjai A sokat vitatott csatorna megépítésére legalább négy többékevésbé hivatalos, félhivatalos elképzelés, és legalább kéttucatnyi nem hivatal os terv létezik. Egyes számítások szerint a csatorna hossza mintegy 260 kilométer, más
