Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 29 - értékelni kell általában az elnökválasztási kampányt, pl: hány jelölt, részvétel, szavazatszámok, város/falu, diskurzusok milyensége, szavazatok területi megoszlása, - vane valami más gazdasági/szociológiai jellemző amivel összefüggés t mutat a különböző jelöltek szavazatainak területi megoszlása, stb. - nőtte Kelemen Hunor ismertsége a román szavazók körében - milyen irányba változott Kelemen Hunor ismertsége és elfogadottsága a magyar szavazók körében - volte néhány jól kidolgozo tt téma, amelyben megszólalt a jelölt, és ezek között hány volt olyan, amit a választók „akartak” és hány volt olyan, amely a közösség, az ország szempontjából fontos, esetleg tabunak számító téma, de mégis felvállalta - mennyire igazodott a kampány stílu sa a választókhoz, mennyire volt jóhangulatú, mennyire játszott rá a románmagyar ellentétekre. És persze egy kampánynak minden egyes elemét külön is lehet, és kell értékelni, mint például a kampány arculatának egységessége, a képi megjelenítés, a médi a használat, az üzenet, stb. KISS Tamás, szociológus: Kelemen Hunor államelnökjelölti kampányának sikerességét három dimenzió mentén értékelhetjük (majd). Egyrészt a legfontosabb kérdés, hogy milyen arányban sikerül mozgósítani a jelölt mellett a magy ar szavazókat, illetve milyen százalékos arányt sikerül elérnie az első fordulóban. Ebből a szempontból annak feltétele, hogy a párt belső csatornáin, illetve a választók fele való kommunikációban a szereplést sikerként lehessen elkönyvelni, az 5%os ere dményt látom választóvonalnak. Ennek elérése nem irreális célkitűzés, de nem is magától értetődő. Nagyon sok múlik a jelölt kampányán, illetve azon, hogy Tőkés Lászlóval (a köré szerveződő külső/belső ellenzékkel) milyen egyességet sikerül megkötni. Ez en múlik, hogy Kelemen Hunor mennyire lesz a „magyar összefogás” jelöltje. E mellett a román választók részvétele lesz döntő. Egy magas román részvétel és felfokozott kampány esetén a magyar jelöltnek kevesebb esélye lesz, hogy elérje az öt százalékot. Az elért szavazatszám presztízsszempontok mellett azért fontos, mert arról fogalmaz meg üzenetet, hogy az RMDSZ milyen mértékben képviseli a magyarokat, illetve a szavazótábor „karbantartásához” járulhat hozzá. Ez alatt azt értem, hogy a siker esetén az RMDS Z szavazók „nem szoknak rá”, hogy más jelöltekre szavazzanak. Másrészt az elnökválasztás mögöttes tétje az RMDSZen belüli erőviszonyok alakulása. Markó Béla azzal, hogy maga helyett Kelemen Hunort ajánlotta jelöltnek lehetőséget teremtett arra, hogy e gy fiatal(abb) jelölt felépítse magát és ismertségét, népszerűségét tekintve felzárkózzon a romániai magyar politikai elit jelenleg legerősebb személyiségei mellé (Markó Béla, Tőkés László, Frunda György, Borbély László). Kelemen Hunor, amennyiben jó eredm ényt ér el, amellett, hogy a választók körében politikai bizalmat halmoz fel, az RMDSZen belüli súlyát is erősítheti, ami a 2011ben esedékes tisztújítás szempontjából válhat érdekessé. A siker (ha nem is garantálja) egyértelműen növeli az esélyét annak, hogy az RMDSZ elnöke legyen, a kudarc pedig (ha nem is zárja ki) csökkenti azt. Vagyis a szavazatszám mellett kérdés, hogy a jelölt mekkora bizalmi tőkét képes felhalmozni és ezen keresztül hogyan tudja szervezeti pozícióit javítani. Harmadrészt az magya r elnökjelölt indításának célja mindig az, hogy a román társadalom fele emészthető és elfogadható formában üzeneteket fogalmazzon meg. Miután az elnökválasztás nincs összekötve a parlamenti választással, így az elnökjelölt mozgósításban betöltött szerepe k iesik, ez a szempont felértékelődik. Kérdés tehát, hogy Kelemen a kampány és a jelöltekkel folytatott vita során mennyire lesz képes konstruktív vitát generálni, mennyire lesz képes a magyar követelések társadalmi és politikai elfogadottságát növelni. SZ ÉKELY István, politológus: Válaszomat a kitűzött célokkal kezdem: az államelnökjelölésnek véleményem szerint két meghatározó célja van.
