Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 25 De vajon milyen nyereséggel is jár, ha a népcsoportok megtanulják egymás nyelvét? Valljuk be gyorsan: sokfélével. Egyfelől vannak közvetlen gyako rlati előnyök, például, hogy a hivatalos ügyintézés során mindenki könnyen boldogulhat az anyanyelvén, hiszen minden hivatalnok beszéli mindkét nyelvet. Másrészt a kölcsönös nyelvtanulásnak vannak a társadalmi közérzetet javító kihatásai is, mivel a tapasz talatok szerint egymás nyelvének ismerete jobb kapcsolathoz segíti hozzá a népcsoportokat. Mindemellett a nyelvtudás társadalmi tőke: ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy – szokták mondani. Ha ez nem is szó szerint igaz, tény, hogy az ember minden elsaj átított nyelvvel gazdagabbá válik. A nyelvtudás ráadásul előnyt jelenthet munkahelykeresésnél – különösen, ha az állások betöltésének feltételéül szabják – , de hatással lehet a kulturális fogyasztásra is. Finnország legnagyobb svéd napilapja, az 52 ezer pé ldányban megjelenő Hufvudstadsbladet olvasóinak például egyharmada finn anyanyelvű. Ideje lenne, hogy a Kárpátmedencében is elinduljanak olyan programok, melyek a magyar nyelvet igyekeznek népszerűsíteni, és vonzóvá tenni a magyarlakta régiókban élő rom ánok, szlovákok és szerbek körében. Bár az elképzelés első hallásra földtől elrugaszkodott ötletnek tűnhet, az idegenkedés oka leginkább az, hogy ebbe az irányba az elmúlt 20 évben a határon túli magyar szervezetek vajmi kevés lépést tettek. S mielőtt a kérdés felvetése bármilyen politikai színezetet is kapna, siessünk hozzátenni: a kétnyelvűség kiaknázása teljesen összhangban van a mai európai normákkal, hiszen az Európai Unió egyik fő célja a kontinens nyelvi és kulturális gazdagságának megőrzése, amine k egyik leghatékonyabb eszköze a nyelvtanulás. S ezt Brüsszel intenzíven támogatja és ösztönzi. Több nyelven beszélő bolti eladók Helsinkiben Finnországban a finn és svéd nyelven kívül az angolt kötelező elsajátítani. A harmadik és a negyedik idegen nyel v – ami általában a spanyol, a francia, a német vagy az orosz – tanulása opcionális, és az általános iskolák ötödik, illetve nyolcadik osztályától lehetséges. S hogy mindez milyen eredményekkel jár a gyakorlatban? A Stockmann áruházlánc helsinki üzletközpo ntjában az eladók többsége négyöt nyelven beszél. Finnül, svédül és angolul mindenki tud, sokan beszélnek németül és franciául, de akadnak dánul vagy japánul tudó eladók is. A nyelvtudást az alkalmazottak ruhájára tűzött, úgynevezett nyelvi zászlócska j elzi, a vevők ez alapján tudják azonosítani, kihez milyen nyelven fordulhatnak. MarjaLeena Ahonen az áruház ügyfélszolgálati osztályán dolgozik. Anyanyelvén, a finnen kívül négy nyelven – svédül, angolul, franciául és németül – beszél. „A svédet és az ang olt napi rendszerességgel, míg a franciát és a németet hetente egyszerkétszer használom. Mindegyik nyelven folyékonyan beszélek, de persze angolból és svédből jóval nagyobb a gyakorlatom” – magyarázza MarjaLeena Ahonen. Szerző(k): Vincze László vissza Csíkszeredában lesz a romatüntetés Krónika 2009. július 28. Nem engedélyezte a Romani Criss roma szervezet Csíkszentmártonba tervezett tüntetését Gergely András polgármester. „Nyugalomra van szükség, nem erőfitogtatásra és feszültségkeltésre” – indokolta a döntést a Krónika kérdésére az elöljáró, aki úgy véli, nem tenne jót a két etnikum közötti megbékélésnek, ha pénteken több száz idegen roma vonulna fel a községben. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester ellenben e ngedélyezte a tiltakozó akciót, a megyeközpontban csütörtökön vonulnak fel a romák. „Nem tartunk az etnikai feszültségektől, a szólásszabadság értelmében jogos a tüntetés” – szögezte le a megyeszékhely polgármestere. Mint ismeretes, a Romani Criss azután nyújtotta be a csíkszentmártoni önkormányzathoz a tüntetésre vonatkozó kérelmét, hogy június 4én konfliktus alakult ki a roma és magyar lakosság között. A szervezet szerint a magyarok felgyújtották egy roma család házát, meggyilkolták kutyáikat és lovai kat, és azóta is rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. Gergely András azonban cáfolta a vádakat, mint mondta, egyetlen házat sem gyújtottak fel a faluban, az erdőben tartózkodó
