Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 17 A szerbiai hatalom csal ódást okozott a kisebbségeknek Vajdaságma.info 2009. július 2. [18:12] A belgrádi Blic napilap hírül adja: a kisebbségi pártok egy évvel azután, hogy koalíciós megállapodást írtak alá Boris Tadić államfővel, a Demokrata Párt elnökével, és ezzel biztosították a többséget a kormányoldal számára, most benyújtották a számlát. A c ikkíró leszögezi, hogy a vajdasági magyarok és a délszerbiai albánok képviselői szerint az államfő ígéreteiből nem valósult meg semmi. A kormányba beépült, egymással egyébként komolyan rivalizáló két bosnyák párt vezetői viszont kiváltságos helyzetükből a dódóan, érthető módon, valamivel visszafogottabban nyilatkoznak a be nem váltott ígéretekről. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a Magyar Koalíció minden követelését támogatják. Pásztor István: nincs politikai akarat Pásztor István VMSZelnök a lapnak nyilat kozva elmondta, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a Magyar Koalíció részévé vált a kormányoldalnak, megfogalmazták a prioritásokat, amelyek között speciális feladatokat és határidőket is megfogalmaztak. A koalíciós megállapodásban leírtak azonban papíron mara dtak. A megvalósítás határideje a célok legtöbbje esetében már rég lejárt, de nem történt semmi. Továbbra is várat magára a Milošević idejéből ránk maradt adminisztratív körzethatárok megváltoztatása, a statútum elfogadása, a központosított hatalmi struktú ra leépítése és öt évet késik a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala. Pásztor István egyértelművé teszi, hogy a kisebbségi szempontból fontos kérdések rendezése ügyében gyakorlatilag nincs elmozdulás a holtpontról. Mint mondja, azért nincs, mert „nincs meg hozzá a politikai akarat“. Ettől függetlenül a VMSZben tisztában vannak a jelenlegi politikai helyzet komolyságával, ezért nem fogják elsietni a döntést a kormánykoalícióból való kilépésről. A legbefolyásosabb vajdasági magyar pártban nem szabn ak újabb határidőket, nem állnak elő ultimátumszerű követelésekkel, de a következő egymásfél hónapban, az államfővel való találkozót követően ki fog derülni, hogy mutatkozike készség a felvállalt feladatok teljesítésére, vagy sem. A Magyar Koalíció képvi selői ennek függvényében döntenek majd a kormány további támogatásának kérdésében – nyomatékosította a VMSZ elnöke. Jelezte azt is, hogy értesülései szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény terezetét a kormány úgy módosította, hogy az jogkörök vonatkozá sában szűkmarkúbb lesz a szakértők által megfogalmazott eredeti dokumentumhoz képest. Szandzsák = Vajdaság A szandzsáki muzulmánok képviselői azt hangsúlyozzák, hogy a kormánynak nagyobb figyelmet kellene fordítania a bosnyákok által lakott térség gazd asági fejlődésére. Szerintük ma Szanzsák számít Szerbia legfejletlenebb vidékének. Éppen ezért a bosnyákok ugyanazokat a jogokat követelik Szandzsáknak, mint amivel Vajdaság rendelkezik. Esad Džudžević, a Szandzsáki Demokrata Párt parlamenti képviselője és a Bosnyák Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságának az elnöke szerint számukra sokat jelentene, ha érvényesülne a szerbiai parlamentben megrekedt vajdasági statútum azon rendelkezése, mely szerint a régiók vezetőit nemzetközi szerződések aláírására is felha talmaznák. Ezzel ugyanis mindegyik vidék megtalálhatná a lehetőséget a külföldi tőke oda hívására. Džudžević hozzátette, hogy Szerbia régiókra osztása során követelni fogják Boris Tadićtól, vállaljon garanciát arra, hogy a bosnyák többségű községek egy kör zetbe kerüljenek. A délszerbiai albánok integrálódnának Saip Kamberi, a bujanováci Demokratikus Cselekvés Pártjának a tisztségviselője a belgrádi Blicnek nyilatkozva elsősorban azt kifogásolta, hogy „a szerb kormány részéről nincs meg a politikai akara t, hogy a Presevói völgyben élő albánokat integrálja az állami intézményekbe”. Kamberi szerint ennek az évnek változást kellene hoznia e tekintetben. A bosnyákokhoz hasonlóan ő is arányos gazdasági fejlődést szeretne a 65 ezer albán által lakott térség szá mára, továbbá azt kéri, hogy a szerb hatóságok ismerjék el a koszovói egyetemen szerzett okleveleket, és hogy a délszerbiai albánok használhassák nemzeti szimbólumaikat. A belgrádi napilap újságírója a megvalósulatlan kisebbségi követelések ügyében Boris Tadić államfő kabinetjét is megkereste. Eddig azonban nem kapott választ a kérdésekre. vissza
