Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.01 . 10 Ennek a kérdéskörnek a részeként merült fel az is az online vitában, hogy lehete román tagja az RMDSZnek, az ügyvezető elnök erre igennel válaszolt. A Hotnews olvasója vetette fel szintén azt a lehetőséget, hogy a romániai zöldek testületileg csatlakoznak az RMDSZhez, sőt akár a Szövetségi elnöki pos ztért is megmérkőznek. Az ügyvezető elnök ezt a szervezeti szabályok betartása mellett elfogadhatónak tartotta. Ennek a barátságos hangnemnek a jegyében sérelmezte egy RMDSZszimpatizáns román olvasó, hogy az RMDSZkampányok eddig egynyelvűek voltak, a ro mán szavazók számára nehezen követhető üzenetekkel. Kelemen ismételten visszakozni kényszerült, és ígéretet tett a változásra. Arra a kérdésre, hogyan értékeli az RMDSZ jelöltje Tőkés radikális, „románellenes” fellépését, Kelemen azt válaszolta, hogy az E MNT elnöke nem románellenes, és nem áll szándékában a román közösséget megfosztani semmitől. „El kell fogadni őt úgy, ahogy van, és ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértünk vele” – fogalmazott diplomatikusan az RMDSZes politikus. Ehhez kapcsolódva érkezett kérdés arra vonatkozóan, mit tesz Kelemen azért, hogy Tőkés megítélése a románok között javuljon? Kelemen ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy értékelni kellene Tőkés „direkt” modorát, még akkor is, ha ez sokszor nyersnek tűnik. Azt azonban belátta a magyar államelnökjelölt, hogy a magyar összefogás EPlistavezetőjének kellene lépnie azért, hogy a róla kialakult kép pozitív irányba változzon. vissza A szlovák parlament jóváhagyta az államnyelvtörvényt módosító javaslatot Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. június 30., kedd (MTI) - Jóváhagyta a szlovák parlament kedden az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek any anyelvhasználati jogait, és sérti a jogállásukban meglévő status quot Szlovákiában. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Ezeket 1999ben törölték a jogszabályból. A pénzbüntetést írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie. A törvényterve zet feszültséget okozott Budapest és Pozsony viszonyában is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hétfőn levélben kérte szlovák kollégáját a végső szavazás elhalasztására. A 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a szavazáskor jelen lévő 136 képviselő közü l 79en támogatták a módosításokat, ami elég volt a javaslat elfogadásához. Harminc képviselő ellene szavazott, 26an tartózkodtak, míg egy honatya nem vett részt a voksoláson. Az MKP képviselői által beterjesztett módosító javaslatokat a törvényhozás elutasította. A magyar párt azt tervezi, hogy az alkotmánybíróság elé viszi az államnyelvtörvény ügyét. Marek Madaric kulturális miniszter szerint a szankciókra azért van szükség, hogy biztosítva legyen a törvény rendelkezései betartásának kikényszerí tése. A módosított jogszabály szeptember elsején lép életbe. "A törvénymódosítás valójában a szlovák adminisztráció összpontosított támadása a nemzeti kisebbségek önazonosságának legérzékenyebb oldala, az anyanyelve ellen" - jelentette ki a vitában Bir ó Ágnes képviselő. Szerinte a módosítás nincs összhangban sem a szlovák alkotmánnyal, sem a vonatkozó európai szerződésekkel, sem pedig a magyarszlovák alapszerződéssel. Madaric viszont azt állítja: ez nem igaz. A szlovák államnyelvtörvényt szigorító módosítást első olvasatban április közepén fogadta el a pozsonyi parlament. Az előterjesztők, az oktatási és a kulturális minisztérium a törvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolták. A tervezett törvénymódosítás vitát váltott ki Budapest és Pozsony között is, s a szlovák fél megígérte, hogy a magyarok által kifogásolt rendelkezéseket a bizottsági és a második olvasatbeli vita során úgy módosítják, hogy ne sérüljön a kisebbségi nyelvh asználat. Erre azonban nem került sor. A magyarok által kifogásolt paragrafusok egy részét június elején a parlament kulturális és sajtóbizottsága némileg ugyan enyhítette, de a módosító javaslat egésze továbbra is elfogadhatatlan volt mind az MKP, min d a pártból kilépett magyar képviselők számára. A módosító javaslatba bekerült az a kitétel, hogy a nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell. Korábban ez csak a pedagógiai dokumentációra hivatkozott. Kimaradt az a kö telesség, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó regionális és helyi rádióknak a nemzetiségi nyelven sugárzott műsort az államnyelven is meg kelljen ismételniük. A regionális televíziókban ezentúl nem kell majd a nemzetiségi nyelven elhangzott műsorokat szlovák ul megismételni, elég lesz a feliratozás. Nem jár szankciókkal, ha az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet nem csak szlovák nyelven kommunikál a betegekkel.
