Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-25-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 20 A c sütörtök délutáni találkozón szóba került a tasnádi vízhálózat bővítésére megnyert uniós pályázat megvalósíthatósága is. A partiumi kisvárosnak szabály szerint idén szeptember 30áig el kellene költenie a megnyert pénzt, ám erre nincsen lehetősége. Boc meg ígérte, közbenjár a határidő meghosszabbítása érdekében. A napirendi pontok között a megyei reptér modernizálása is szerepelt, ám Berceanu ezt még nem látja kellőképpen indokoltnak. „Ha a terelő- és gyorsforgalmi úthálózat elkészül, a környék vonzóbbá váli k a befektetők számára. Akkor majd nagyobb régiót fog kiszolgálni a szatmári reptér, és visszatérhetünk erre a kérdésre” – nyilatkozta a miniszter. A szociális intézmények finanszírozására vonatkozó kérdésekre a miniszterelnök válasza az volt, megoldják az t is, ha találnak még valamit az ország pénzeszsákjában. A politikusok szatmári látogatásuk után Nagybányára siettek, ahol ígéretet tettek néhány megyei, országos és nemzetközi érdekeltségű út rehabilitációjára. Ennek megoldását különböző hazai és nemzetkö zi pályázatok révén látják megoldhatónak. Szerző(k): Végh Balázs vissza Sok bába közt elvész a székely nagygyűlés? Krónika 2009. július 27. Nyilatkozatháború robbant ki az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács vezetői között az eredetileg májusra beharangozott, később azonban szeptemberre halasztott székely nagygyűlés megrendezése kapcsán, így fennáll a veszélye, hogy a régió autonómiájának tárgyában tervezett eseményt nem közösen szervezik az erdélyi magyar szervezetek. Mark ó Béla RMDSZelnök a napokban zokon vette, hogy az SZNT elnöke szervezőként küldött szét meghívót a székelyudvarhelyi rendezvényre. Izsák Balázs ugyanakkor a hétvégén arra kérte a szövetségi elnököt: „tegye félre a személyi vagy csoportpresztízst”, és legy en partner a nagygyűlés megszervezésében A jelek szerint nem szerveznek közös székely nagygyűlést az erdélyi magyar politikai szervezetek, ellenben egyszerre két különálló rendezvényre is van kilátás. Mint ismeretes, a székelyföldi magyar polgármesterek, ö nkormányzati képviselők öszszehívását év elején a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezte, később pedig felkarolta az ötletet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is. A két utóbbi szervezet később a júniusi európai parlamenti választásra tekintettel azt javasolta, hogy a székely önkormányzati nagygyűlést halasszák el a nyár végére. Markó Béla az RMDSZ és az EMNT által alapított Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum június 25i ülésén bejelentette: a rendezvényt szeptember 5én Székelyudvarhelyen tartják, amelyre mintegy 2000 RMDSZes és ötszáz polgári párti polgármestert, tanácsost várnak, és amelyen várhatóan memorandum születik a székelyföldi autonómia tárgyában. Tőkés László EMNTelnök akkor reményének adott hangot, miszerint – az EPválasztás ok idejére kötött RMDSZ – EMNTmegállapodáshoz hasonlóan – a nagygyűlésre is az öszszefogás jegyében kerül sor, és az SZNTvel és az MPPvel közösen fogadnak el a régió önrendelkezését szorgalmazó kiáltványt. Ehhez képest Markó a napokban úgy vélekedett: az SZNT és annak elnöke nem kezdeményezője és nem szervezője a nagygyűlésnek. „Több mint furcsának és több mint udvariatlanságnak tartom, hogy az SZNT meghívót küldött szét arra a napra és arra a helyszínre, Székelyudvarhelyre, olyan rendezvényre, amelyet a z RMDSZ szervez, annál is inkább, mivel az RMDSZ polgármestereiről és tanácsosairól van szó. Ezen rendkívüli politikai érzékével az SZNT annyit ért el, hogy majdnem bizonyosan azon a napon Székelyudvarhelyen nem fogunk nagygyűlést tartani, de a székely nag ygyűlést meg fogjuk szervezni” – közölte az RMDSZ elnöke. Izsák Balázs a hét végén nyílt levélben fejezte ki értetlenségét Markó hozzáállásával szemben, és arra kéri az RMDSZ elnökét: legyen partner a szervezésben, a dokumentumok előkészítésében. „Emlékezt etném arra, hogy az RMDSZ 55 százalékát foglalja el az önkormányzati tisztségeknek, és nem lehet a Székelyföld jövőjéről a 45 százalék kizárásával döntéseket kezdeményezni. Olyan autonómiát akarunk vajon, ahol egy 55 százalékos többség bezárja az ajtókat, és mindent titkosít mások előtt? Ezt üzennénk a magunk közösségének, a székelyföldi románságnak és a nagyvilágnak? Meg tudnánk nyerni bárki rokonszenvét egy ilyen autonómiának?” – firtatja Izsák, arra kérve Markót: a Székelyföld érdekében „tegyük félre a s zemélyi hiúságot, a pártérdeket, a személyi vagy csoportpresztízst”. Szerző(k): Rostás Szabolcs vissza Egyetemi képzések százait kifogásolja az akkreditációs ügynökség
