Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-25-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 17 Pártunk, és vannak mindenféle egyeztető fórumaink, minden van, csak éppen az egyeztetés szándéka szapulódik ki a handabanda szövegelések, rivalizálások, betartások csattogó paskolása közben. Most éppen az van ebben a mosodában napirenden , hogy a Székely Nemzeti Tanács meghívhatjae sorsdöntő értekézésre az RMDSZ kötelékeihez tartozó polgármestereket vagy nem. Az egyik tegnapi lemez még azt vinnyogta, hogy majd bojkottálnunk illik a román elnökválasztást, a másik azt köszörülte, hogy csak a maga kijelölteválasztotta vitapartnerekkel hajlandó vitázni a hazai magyarság sorskérdéseiről, s a harmadiknak az a nemzetiségi lét húsába vágó legfontosabb késkérdése, hogy ki fedezte fel és ki használta előbb az olyan mágikus erejű fogalmakat, mint am ilyen a nem létező autonómia, s ami nem is fog létezni soha, amíg piszlicsáré semmiségekkel esszük egymás idegeit, ahelyett hogy valós nemzeti sérelmeinket egy kévébe kötve a nemzeti kisebbségek cséplésre alkalmas európai asztagába helyeznők. Sylvester La jos, Háromszék vissza „Nő kell a politikába" – Interjú Băsescu tusványosi kiválasztottjával Erdélyma [ 2009. július 25., 11:40 ] Traian Băsescu is ellátogatott a huszadik Tusványos szombati zárónapjára. A közönséggel va ló találkozója provokációval kezdődött, és azzal is ért véget. A román államfőt a közönség már az első percekben hosszasan kifütyülte, miközben emez, fittyet hányva a több száz magasba emelkedő „Autonómia” feliratú lapra, hurrogásra, kihívóan ismételgette az alkotmány azon cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia szuverén, egységes, független és oszthatatlan nemzetállam. Aztán kiszemelt magának egy, az első sorban ülő, „autonómiát követelő” hölgyet, akit színpadra szólítva oktatott ki a lapra írt szó jelenté séről, majd diadalittasan távozott. A Székely Hírmondó a rögtönzött „szóvivőt”, Gőgné Szilágyi Ildikót kérdezte, akiről kiderült, hogy magyarországi, és először járt Erdélyben. – Mennyire tájékozott az erdélyi problémákban? Magyarországról rá lehet látni ezekre a gondokra? – Először vagyok Tusványoson, de Erdélyben is. Azért is jöttem ide, mert otthonról nem lehet rálátni az említett gondokra. Az itteni emberektől viszont közvetlenül tájékozódhatok az itteni helyzetről. – Miért pont önt szúrta ki a közöns égből Băsescu? – Fogalmam sincs, de nagyon váratlanul ért, amikor az elnök felszólított a színpadra. Szerintem azért is kerültem a figyelmébe, mert türelmesen ültem az első sorban a tűző napon, napernyő nélkül, magasba emelve az autonómiát követelő papírl apot, kedvesen, egyenesen őrá mosolyogva. Szerintem arról van szó, hogy Băsescu felismerte azt a szükségszerűséget, miszerint nő kell a politikába. Úgy érzem, hogy az előadás négy, fantasztikus férfi meghívottja mellé szükség volt egy nő jelenlétére, a női energiákra… – Tehát ez egy őszinte gesztus volt az államelnök részéről? – Természetesen! Nem éreztem rosszindulatot a tette mögött. Nagyon remélem, hogy nem hátsó gondolatok vezérelték szándékában. – Mit gondol, az autonómia szószólójaként megfelelte az erdélyiek elvárásainak? – Nem. Utólag átgondolva, sokkal jobb válaszokat adhattam volna. De annyira váratlanul értek a kérdések, hogy nem tudtam megfogalmazni a mondanivalómat. Elmondtam volna azt is, hogy mélységesen felháborít a szlovákiai nyelvtörvé ny, no meg nyilván azt, hogy Erdélyben is kipattanhat hasonló gondolat a politikusok fejéből. Szerintem ma ezért vagyunk itt, hogy demonstráljuk: szeretjük egymást, vagyunk, létezünk. – Mi a véleménye a kettős állampolgárság kérdése körül kialakult feszül tségről? – Szerintem már enyhült, a kísérlet mindenképp megérdemelne egy második esélyt. Úgy érzem, hogy nagyon sok magyar ember, aki annak idején nemet mondott, vagy nem ment el szavazni, most igennel szavazna. Sokkal több ember fordult meg azóta Erdélyb en, a csíksomlyói búcsú és más rendezvények alkalmával. Bár 45 éves vagyok, én is most vagyok először Erdélyben, és fájdalmat érzek, amikor ránézek ezekre a gyönyörű hegyekre. – Ön szerint mi jelenthetne megoldást az erdélyi gondokra?
