Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.03 . 12 Csáky úgy véli, hogy "a kilépők által létrehozandó új párt természetesen nem lesz szlovákmagyar vegyes párt, mert oda v alamirevaló szlovákok nem fognak belépni. Miért is tennék? Van Szlovákiában több olyan párt, ahol szerencsét próbálhatnak. Tudják azt is, hogy egy szlovákmagyar vegyes párt ellen bármikor kijátszható a magyar kártya". A Híd nem egészen két hét alatt maj dnem 30 ezer támogatói aláírást gyűjtött össze, s kérte hivatalos bejegyzését a belügyminisztériumban. Ennek feltétele a legalább 10 ezer támogatói aláírás. Bugár közlése szerint a támogatók között szlovákok is vannak. Csáky az interjúban azt állítja, ho gy a szlovák ellenzéki pártok - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) - az MKP mellett álnak. "Igen, jó tudni, hogy mellettünk áll az SDKU és a KDH is. Az ittott megjelenő viták ellenére tudják, hogy mi vagyunk a megbízható partner, s azt is tudják, egymásra vagyunk utalva. Nekünk szükségünk van szlovák partnerekre, s nekik is szükségük van ránk. Egy erős, megbízható magyar pártra van szükségük nekik is, s ez mi vagyunk" - jelentette ki az MKP eln öke. A politikus szerint a Híd "az asszimiláció pártja". "A Híd egy olyan tákolmány, amelynek az egyik oldalára felhajtják a megtévesztett magyarokat, hogy azokból a másik oldalon szerencsétlen, asszimilált emberek jöjjenek le. Nemzeti szempontból ez vág óhíd, nem kérünk belőle!" - hangoztatta Csáky, hozzátéve, hogy bár a Híd állítólag megpróbálja elcsábítani az MKP híveit, a párton belüli helyzet nyugodt. Bugár Béla korábban úgy nyilatkozott, hogy ő és társai az MKP tisztviselői által megfogalmazott bírá latokra nem fognak reagálni. vissza Kárpátaljai szabadegyetem nyílt Felsőszinevéren Estefán Zsolt, az MTI különtudósítója jelenti: Felsőszinevér, 2009. július 2, csütörtök ( MTI) - Magyarországnak nemzetközi szinten kell felvetnie a kárpátaljai magyar kisebbségek sorsát hátrányosan érintő kijevi intézkedéseket - hangsúlyozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi- és határon túli magyarok bizottságának elnöke el a kárpátaljai Felsőszinevéren (Szinevirszkaja Poljana) zajló - vasárnapig tartó - XVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem nyitó előadásán csütörtökön. Németh Zsolt úgy vélekedett a szabadegyetemen - amelyet Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke nyitott meg , hogy "az elmúlt hét é vben Ukrajna fokozatosan kikerült a magyar külpolitika prioritásai közül. Magyarország látványosan kötötte oda a sorsát Oroszországhoz, amivel az Ukrajnához fűződő viszonyát másodrangúvá tette." Az energiabiztonságról szólva Németh Zsolt úgy fogalmazot t, hogy Ukrajna képes volt megőrizni energiahálózatának, a földgáz- és kőolajvezetékek függetlenségét, és ez "a jövőben is az ország szuverenitásának próbája lesz". A kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását veszélyeztető ukrán intézkedések esetében a "türelmi idő lejárt" - fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint Magyarországnak nem érdeke, hogy viszályba keveredjen szomszédjaival, de ha Ukrajna "záros határidőn belül nem hagyja abba a kárpátaljai magyar oktatás elleni támadásait", a problémát nemzetköz i fórumokon kell szóvá tenni. Ennek érdekében az ősszel határozati javaslatot kíván beterjeszteni Németh Zsolt az Országgyűlés elé a magyar álláspont rögzítése, és a szükséges diplomáciai lépések előkészítése érdekében. Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója szabadegyetemi előadásában egyetértett azzal, hogy a magyar kisebbség esetében a kétoldalú nézeteltéréseket jobb nemzetközi szintre vinni. Szerinte az Európai Unióban (EU) először általánosan, a jelenségre kell felhívni a f igyelmet, mivel a délszláv háborúk rossz példája miatt a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos vitáktól nagyon tartanak NyugatEurópában. Ugyanakkor Gyarmati István felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalások miatt az emberi és kisebb ségi jogok nem belügyei egyetlen államnak sem. Gyarmati szerint Magyarországnak támogatnia kell az EU keleti partnerségi programját, Ukrajnával "majdnem társulási szerződést" köthetne az EU. Az pedig "minőségi üzenet lehetne", ha Magyarország 2011ben, az EU soros elnökeként Lengyelországgal együttműködve kezdeményezné "az uniós tagság lehetőségét" Ukrajna számára. A Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója megítélése szerint Oroszország megpróbálja kihasználni Ukrajna "államkudarc közeli állap otát" arra, hogy az ország oroszbaráttá váljon, vagy és minél szorosabb
