Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 17 "baloldali" bírálói tudják ezt, ezért - a jobboldali kritikusokhoz hasonlóan - nemcsak a Gyurcsányféle kormányzással, hanem az egész eltelt húsz évvel szemben keresnek alternatívát. Van a gazdaságpolitika mellett még egy fontos pont, ahol Szili nemcsak a Gyurcsány, de a Hornféle politikával is szembeker ül. Gyurcsánnyal a legmarkánsabban a 2004. december 5i népszavazás kapcsán ütközött össze, ő akkor állítása szerint igennel szavazott, s azóta is számos nyilatkozatában foglalt állást a kettős állampolgárság mellett. Házelnökként kezdeményezte a Kárpátme dencei Magyar Képviselők Fórumának létrehozását, majd parlamenti határozattal történő intézményesítését, amely jelen cikke szerint döntéshozó intézmény lenne, hiszen "nemzetpolitikai stratégiát" kell elfogadnia. A Hornkormány más utat követett: a szlovák és román alapszerződés megkötésekor a szomszédokkal való együttműködés, a kisebbségi magyarság jogainak nemzetközi szerződésben való rögzítése révén igyekezett segíteni, nem is eredménytelenül. Az előbb státustörvényt alkotó, a Magyar Állandó Értekezletet létrehozó, majd a kettős állampolgárság mellé álló Fidesz ezzel szemben közjogi és politikai entitásként kezeli a Kárpátmedencei magyarságot, vállalva a szomszédokkal folytatott tartós hidegháborút is. Szili ehhez a "nemzetpolitikához" csatlakozik, szinté n vállalva - mint a KMKF esetében - annak a kisebbségi magyarságra nézve kedvezőtlen, hidegháborús következményeit. Szili programjának ez az egyedüli eleme, amely már tettekben is kifejezést nyert, s ez mutatja: egyáltalán nem biztos, hogy amit Szili a ba loldal újjáépítésének vél, az valóban a baloldalt építi. Az internacionalista antikapitalizmus hagyományosan baloldali, a nacionalista antikapitalizmus Európaszerte jobboldali. A privatizáció és a multinacionális cégek olyasféle támadása, amellyel Szili í rásában találkozunk, bizony kísértetiesen emlékeztet arra a gazdasági nacionalizmusra, amit évek óta a magyar jobboldaltól hallunk. Ha óvatos fogalmazásban is, de megjelenik Szili írásában a Fidesz egyik legveszélyesebb fenyegetése, a privatizáció felülviz sgálata is: "Éppen ezért a privatizációs megállapodások, és egyéb támogatási szerződések betartását időszerű lenne végre áttekinteni. Legyen a támogatás visszatérítendő, ha a támogatott cég nem tart be bizonyos - eredetileg vállalt - környezetvédelmi, fogy asztóvédelmi, munkavédelmi, foglalkoztatási, beszállítói stb. minimumokat". Persze, a jogtalanul felvett támogatást vissza kell követelni, de a kérdés ilyen felvetése nem más, mint a privatizációval, a befektetőkkel szembeni bizalmatlanság meglovagolása. U gyanakkor, az állítólag baloldali fordulatot szorgalmazó Szilinek egyetlen szava sincs azokról a jövedelempolitikai kérdésekről, a családtámogatásokról és az adórendszer átalakításáról, amelyekben a szocialistaszabad demokrata kormányok egyértelműen szegé nypárti alapról fordultak szembe a jobboldali kormányok középosztálybarát megoldásaival. A szocialista párt súlyos dilemma előtt áll. Akik az MSZPben "baloldali fordulatot" - akár csak "félfordulatot" - szorgalmaznak, valójában azzal a modernizációs pol itikával fordulnak szembe, amelyet az elmúlt húsz évben a szocialista párt követett - a szabad demokratákkal együtt. Ez a modernizációs politika a kapitalizmus kereteinek elfogadására épült, mint ahogyan erre épül a szociáldemokraták kormányzása szerte Eur ópában. E kereteken belül a szociáldemokrata kormányzás a jövedelempolitikában, a munkaerőpiac szabályozásában stb. kínál alternatívát, és nem a rendszer alapjainak felborításában. Az MSZP belső kritikusai most a párt modernizációs szerepvállalását kérdője lezik meg, s átveszik a magyar jobboldal nacionalizmusával együtt annak bezárkózó antikapitalizmusát is. Ha az MSZP őket követné, azzal nemcsak Gyurcsánnyal, de Horn Gyulával is szembefordulna. Nem újjáépítené a magyar baloldalt, hanem leépítené, kormányké ptelenné tenné, perspektíva nélküli politikai zárvánnyá változtatná, amelytől az országnak nincs mit várnia. vissza Hosszú ideig emlegették, most már a jövő tavaszra készülnek Nszv 20090724 Kövér László lemondott. Ha nem is posztjáról, de az előrehozott választásokról. A Fidesz választmányi elnöke kijelentette: „napok kérdése, és el fog dőlni, hogy már nem lesz mód kiírni a választásokat ebben az esztendőben”. Pedig az ellenzéki párt vezetői – szavakban – hosszú évek óta s zeretnék kikényszeríteni az új voksolást. Korábban felmerült a szakértői kormány ötlete is, ez lett volna szerintük a gyógyír a gazdasági válságra. A politológus úgy véli, a Fidesz már a jövő tavaszra készül. El kell érni, hogy a kormány hivatali idejének lejárta előtt távozzon az ország éléről – közölte 2007 márciusában Siófokon Kövér László. A fideszes politikus úgy vélte, ehhez arra van szükség, hogy a jobboldali szavazók „embertől emberig, ajtótól ajtóig járva mindenkinek rázzák föl a lelkiismeretét, és senkit ne engedjenek a beletörődés, a passzivitás apátiájába zuhanni”. Úgy vélte, egyre többen látják, azon múlik az életük, hogy „ez a
