Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 14 hogy a kiseb bségi bizottság szóban forgó tanácskozásán a magyar szakértők részletesen kifejtették a magyar kormány által kifogásolt elemeket a szlovák nyelvtörvényben - amelyek egyébként meg sem lephették Pozsonyt, mivel ezeket már korábban is többször tudomására hozt uk. Értesülésünk szerint a Külügyminisztériumban megrökönyödést keltett, hogy Pozsony közzétette Knut Vollebaek levelét, amelyet természetesen Budapest is megkapott. Ezt azért tartja a magyar diplomácia inkorrekt eljárásnak, mert az EBESZ kisebbségi főbiz tosa kifejezetten kérte a feleket, hogy állásfoglalását kezeljék bizalmasan, mivel a szervezet közvetítőnek tekinti magát az ügyben. Ez az incidens újabb állomása annak a "kavarásnak", amelyet a szlovák diplomácia folytat a nyelvtörvény körül - értékelték forrásaink. Mint emlékezetes, a külügy az elmúlt hetekben nemcsak kétoldalú alapon tett nagy erőfeszítéseket a nyelvtörvény ügyében, hanem nemzetközi fórumoknál is eljárt a figyelem felkeltése, a vitatott cikkelyek megvizsgálása céljából. Ennek keretében f ordult a magyar diplomácia az EBESZ kisebbségi főbiztosához, aki háromoldalú konzultációkra tett javaslatot Pozsonynak és Budapestnek. Ezt Pozsony nem fogadta el és Vollebaek indítványával ellentétben Lajcák külön tárgyalt a főbiztossal, majd hazatérve tor zítottan hozta nyilvánosságra a találkozó tartalmát. Ehhez járult a bizalmasnak szánt Vollebaeklevél nyilvánosságra hozatala. Tudomásunk szerint magyar részről összességében elégedetten fogadták az EBESZállásfoglalást, mivel a levél pontosan azokat a ci kkelyeket tartja aggályosnak, amelyeket a szlovákiai magyarok is a leginkább bírálnak. Szakértők fontosnak tartják, hogy Vollebaek kiemelte az államnyelv és a kisebbségi nyelvek közötti egyensúlyt és nehezményezte, amiért a pozsonyi parlament ígérete ellen ére sem várta meg a törvény elfogadásával az EBESZ előzetes állásfoglalását. A levél részletesen bírálja a kilátásba helyezett szankciókat, és negatív fejleménynek ítéli a pénzbüntetés intézményének bevezetését. Ugyanígy aggályosnak tartja a főbiztos, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra, valamint azt is, hogy a törvényi megfogalmazások homályosak, vagyis visszaélésekre adnak lehetőséget. Magyar részről megnyugtatónak tartják, hogy az EBESZ a levél tanúsága szerint figyel emmel kívánja kísérni a szlovák törvény alkalmazását, abból a célból, hogy ne sérüljenek a kisebbségi jogok. Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő lapunknak elmondta: a Vollebaeklevéllel reményeink szerint elindult egy folyamat, és örülünk annak, hogy az inkr iminált szlovák jogszabály ügyében konzultációk lesznek. Magyar részről ezeket háromoldalúnak képzelik el. Ezekre a Külügyminisztérium bármikor készen áll - hangoztatta a szóvivő. Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ főbiztosa szeptember közepén érkezik Budapes tre, hogy tárgyaljon a nyelvtörvényről és a tervek szerint akkor találkozik Balázs Péter külügyminiszterrel is. Mint Valki László nemzetközi jogász lapunknak elmondta, Európában ma valójában nincs olyan nemzetközi intézmény, ahol formális jogi procedúra k eretében lehetne vizsgálni a szlovák nyelvtörvényhez hasonló, nemzeti kisebbségeket érintő ügyeket. Adott esetben a nemzeti kisebbségek ilyen jellegű panaszait illetően fórum lehet az Európai Parlement, az Európa Tanács és az EBESZ. A professzor szerint va lamennyi inkább politikai, nem pedig jogi fórumnak tekinthető. Viszont például Wollebaek diplomáciai aktivitását semmi nem korlátozza, vagyis a főbiztost semmi sem akadályozza, hogy írásban értekezzen bármelyik érintett kormánnyal, vagy kapcsolatba lépjen kormányfőkkel, miniszterekkel az általa vizsgált ügyekben. Valki László az említett testületek közül kiemelte még az Európa Tanácsot, ahol az európai kisebbségi nyelvek chartájának végrehajtását ellenőrző testület folyamatosan vizsgálja az egyes részt vevő államok kisebbségi nyelvhasználati helyzetét. Mivel jelentés készítésére Szlovákia esetében a közelmúltban került sor, következésképpen a nyelvtörvény módosításával kapcsolatos hivatalos véleményformálás a legközelebbi jövőben nem várható a testülettől. Az MSZPfrakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a "külhoni magyar státus" törvénybe iktatását - mondta Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke az MTI érdeklődésére. Úgy fogalmazott: az MSZP továbbra is nyitot t ügyként kezeli a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kifejezését, ennek különtörvénybe iktatását. A politikus megjegyezte, örülne, ha minél hamarabb az Országgyűlés elé kerülne a törvényjavaslat. Bauer Tamás: Jobbra van balra? S zili Katalin cikkének (Idő van!, július 11.) megjelenése egybeesett kongresszusi bejelentésével, miszerint lemond házelnöki tisztségéről, és minden erejét a baloldal újjáépítésének szenteli. A lemondással mint politikus vállalkozott az MSZP baloldali fordu latának kiharcolására nemcsak Gyurcsány Ferenccel, hanem azokkal
