Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 11 A semmilyen nemzetközi jogilag megalapozott felhatalmazással sem bíró - mindössze egy EUkülügyminiszteri megbízás alapján cselekvő - adminisztrátor csupán 2004 nyarán 60 választott Bosznia és Hercegovinai tisztségviselőt váltott le, mert úgy ítélte meg, hogy akadályozzák a boszniai háborút lezáró 1995ös daytoni békeszerződés végrehajtását. Az ország szerb fele ma erre a megállapodásra hivatkozva ragaszkodik viszonylagos önállóságához. Forrás: MTI vissza Duray: három államnyelvre lenne szükség Szlovákiában Bumm.sk 20090723 A monarchiában nem volt gond a többnyelvűség Szlovákiában legalább három államnyelvnek kellene lenni: a szlováknak, a magyarnak és a ruszinnak – véli Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke.„Szlovákok, magyarok, ruszinok már 1000 éve élnek itt együtt. Szlovákiában lényegében ezeknek a nyelveknek kéne államnyelvnek lenniük“ - nyilatkozta Duray Miklós a SITA hírügynökségnek. Hozzátette: a hivata li érintkezés nyelve más dolog, a köz- és államigazgatásban, valamint a kereskedelemben külön törvénnyel kéne szabályozni a nyelvhasználatot, hogy a kommunikáció zavartalan legyen. „Az államnyelv azoknak az embereknek a nyelve, akik az ország területén é lnek“ - hangsúlyozta, majd megjegyezte: Szlovákiában nem jól értelmezik az államnyelv fogalmát. Duray emlékeztetett rá, hogy Szlovákiában először 1990ben, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) kormányzása idején vitáztak az államnyelv és hivatalos nyelv közti különbségről. „Nem tudták eldönteni, hogyan álljanak a kérdéshez, nem látták a különbséget a hivatalos nyelv és az államnyelv között. Arra jutottunk, hogy a hivatali érintkezés nyelvéről kell törvényt alkotni, nem az államnyelvről. Csakhogy a szuvere nitás körüli kapkodás következtében végül oda jutottak, hogy az alktományban kell rögzíteni a kizárólagos és egyetlen államnyelvet“ - emlékezett. Duray úgy véli, a szlovák nyelvet akkor is tanítanák a magyar iskolákban, ha nem lenne kötelező, az is lehet, úgy még hatékonyabb is lenne a szlovákoktatás. Rámutatott, hogy már az OsztrákMagyar Monarchiában is az volt a szokás, hogy a gyerekek egyik nyelvterületről a másikba jártak nyelvet tanulni. Hozzátette, Hunyadi Mátyás csehül, németül és horvátul is tanít otta fiát, mivel ha ezeknek a nemzeteknek a királya akart lenni, ismernie kellett a nyelvüket is. „De nézzék meg Habsburg Ottót. Ő szintén ismeri a monarchia alapnyelveit. Ez bevett szokás volt, nem uralkodói gesztus. Az emberek így szokták meg, hogy meg értsék egymást. Pozsonyban mindenki három nyelven beszélt, amikor még nem Bratislavának hívták. Amióta Bratislava, azóta ez már nincs így“ - fejtette ki Duray. Az MKP alelnöke nem érti, miért kell törvénybe foglalni, hogy valaki milyen nyelven beszéljen a z orvosnál. „Az orvos és a beteg között bizalmi viszonynak kell kialakulnia. Döntsék el ők ketten, milyen módon alakítják ezt ki. Az orvosnak nagyobb a felelőssége, mivel eskü köti, a betegnek pedig az az érdeke, hogy normális kapcsolatba kerüljön orvosáva l. Miért kell törvényben rögzíteni, milyen nyelven kommunikáljanak? Ez nem egészséges felfogás“ - jelentette ki Duray a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. "Ha én, mint beteg nem tudok egy szót sem szlovákul, és Ön orvosként nem tud magyarul, de segíteni akar, nem csak azért, mert kötelessége, biztosan megtalálnánk a közös hangot. Ha valamiben nem értenénk egymást, biztos jönne egy harmadik személy, aki segítene. Az ilyen helyzeteket a helyszínen meg lehet oldani“ - tette hozzá Duray Miklós. (bumm, SITA)
