Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.22 . 12 A szlovák koalíciós párt nyilatkozatában megjegyzi: a június végén módosult szlovák államnyelvtörvény a magyarok számára "kellő ürügy és egyben ajzószer ahhoz az igyekezethez, hogy az Európai Unióban feszültséget keltesenek és instabilitást idézzenek elő". vissza A többségnek megfelel a nemzeti tanácsokról szóló törvény – A HATALMI KOALÍCIÓ TAGJAI A JOGSZABÁLY ELFOGADÁSÁT SZORGALMAZTÁK A PARLAMENTBEN Vajdaságma.info 2009. július 21. [23:33] A szerbiai parlamentben ma a hatalmi koalíció képviselői támogatták a kis ebbségi nemzeti tanácsokról szóló törvényjavaslat elfogadását azzal az indokkal, hogy a jogszabállyal megoldódnak a nemzeti kisebbségek főbb problémái, miközben az ellenzéki képviselők, elismerve a törvény jelentőségét, azt kifogásolták, hogy a benne fogla lt jogi megoldások ellentétben állnak az alkotmánnyal. Az általános vitában Pásztor Bálint, a kisebbségek képviselői csoportjának vezetője kifejezte elégedettségét, hogy napirendre került a törvény és szorgalmazta annak elfogadását. Szavai szerint a nemzet i tanácsokról szóló törvény lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára a kollektív jogok érvényesítését, eddig ugyanis a nemzeti tanácsok hatáskörét, a pénzelési módot, a tagok megválasztásának módját nem szabályozták jogi okmányok. „A magyar nemzeti köz össég a közvetlen választásokat szorgalmazza, de véleményem szerint jó, hogy alternatív lehetőségként megmaradt a törvényben az elektorok útján történő választás nem mi miattunk, hanem azon közösségek miatt, amelyek nem tudják megtartani a közvetlen válasz tásokat” – jelentette ki Pásztor. Hozzátette: az oktatás, az egészségügy és a tájékoztatás, valamint a nyelv- és íráshasználat terén hozott törvényeket össze kell hangolni a kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel. Riza Halimi, a preševói koalíci ó képviselője ugyancsak elégedettséggel szólt a törvényről mindenekelőtt amiatt, hogy a törvény elfogadása után a nemzeti kisebbségek részére lehetővé válik a közéletben való hatékonyabb részvétel. A radikális képviselők bejelentették, hogy nem szavaznak a z új jogszabályra, mert az nincs összhangban az ide vágó többi törvénnyel és az alkotmánnyal. vissza Merre tovább, MPP? Kitekintő / Háromszék 2009. július 22., szerda Nem tudhatta meg a tusványosi érdeklődő közönség: hogyan tovább, MPP? Ugyanis Szász Jenő, a párt elnöke levélben utasította vissza részvételüket a megyei elnökök konszenzusos döntésére hivatkozva: csak általuk kiválasztott személyekkel hajlandó egy asztalhoz ülni. A szervezők elképzelése szerint az MPPn belüli, egymással immár bíróságon is konfrontálódó két tábor képviselői tisztázhatták volna nézetkülönbségeiket, kereshették volna a továbblépés módozatait. Sokan lettek volna kíváncsiak az egyre jobban eltörpülő, eljelentéktelenedő párt terveire, hisz a tusványosi szabadegyetem számos, különböző témakörű előadásán parázslott fel újra és újra a vita az erdélyi magyarság politikai jövőjéről, az összefogás pozitív, illetve negatív vetületeiről, az RMDSZ, Tőkés László és az MPP szerepéről. A kevesebb mint más fél évvel ezelőtt hivatalossá vált párt rövid története viharoktól terhes. Az önkormányzati választásokon Székelyföldön elért sikerek után nem született meg az összefogás a parlamenti választásokra. Az RMDSZ Szász Jenőt okolta ezért, az MPP pedig az RMDSZ vezetőit, a valóságot minden bizonnyal csak a tárgyalások résztvevői ismerik, a közvéleményhez az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jutottak el. Szélre sodródott az MPP, Szászék nem vállalták a megmérettetést, a függetlenek támogatása pedig teljes csődne k bizonyult. Ekkor kezdtek éledezni a párton belüli nézetkülönbségek, sokan az elnököt okolták önkényesen hozott döntéseiért. Kisebbnagyobb csoportok kérték a kongresszus összehívását, elnökválasztások kiírását, és végül márciusban sor került az országos tanácsra, ám ennek nem sikerült feloldania az ellentéteket. Botrányba fulladt a Szász Jenőt újraválasztó kongresszus, többen megkérdőjelezték legitimitását, és miután nem sikerült párton belül érvényesíteniük igazukat, bíróságon támadták meg az OT határoza tait. A per folyik, a bukaresti bíróságnak kell igazságot osztania, két halasztás után talán augusztus elején döntés születik. Az MPP kimaradt az EPválasztásokra összecsiholódott magyar összefogásból, inkább háttérbe szorul, eljelentéktelenedik, nem halla tja hangját jelentős kérdésekben. Ilyen előzmények után érthető volt tehát a csütörtök délutáni vitát megelőző érdeklődés. A közönség előtti nyílt párbeszéd elmaradt, de a jelen levő MPPsek mégis egy asztalhoz ültek, hangsúlyozottan magánemberekként, egys zerű párttagként próbálták tisztázni az egyre élesedő véleménykülönbségeket. A heves, sokszor indulatoktól, vádaskodástól sem mentes vita azonban nem vezetett sehova. A sérelmek immár sokadszori
