Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-20
MeH Nemzetpol itikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.20 . 25 Fenyegető passzus Az EB jelentésének politikai része az i gazságszolgáltatás helyzetének javulásához köti Románia csatlakozását a schengeni övezet országaihoz. Ezzel a passzussal próbálja jobb híján Brüsszel „zsarolni” Bukarestet annak érdekében, hogy gyorsítson az igazságügyi reformon. A fenyegetés azonban nem b iztos, hogy a dokumentum végső formájába is bekerül: eredetileg a múlt évi jelentésben is szerepelt, ám végül a biztosok kollégiuma az utolsó pillanatban kivetette. A végső formában azonban szinte bizonyosan szerepelni fog, hogy Brüsszel egyelőre nem hagy fel Románia megfigyelésével. „A monitorizálás mindaddig folytatódik, amíg Bukarest nem teljesít valamennyi benchmarkot” – áll a „piszkozatban”. A politikai rész mindazonáltal pozitívumként említi, hogy az igazságügyi reform folytatódik Romániában. „A ref orm új szakaszába lépett, s megszülettek az ehhez szükséges törvényalkotási és intézményépítési intézkedések” – állapítják meg az EP szakértői. Ez a jellemzés határozott előrelépést jelent a tavaly júliusi, illetve az idei februári jelentés konklúzióihoz k épest. Februárban az EB dokumentuma még úgy fogalmazott: „A román igazságszolgáltatás új alapjai még igen törékenyek, a korrupcióval kapcsolatos döntések pedig átpolitizáltak”. Dicséret a DNAnak A brüsszeli jelentés egyébként leginkább a DNA és az Orszá gos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) számára kedvező. Több hazai politikustól eltérően az Európai Bizottság értékeli a DNA tevékenységét, illetve azt, hogy Daniel Morar megőrizhette tisztségét a vádhatóság élén. „Az ANI is jó eredményeket ért el. Hatékonys ágának fokmérője azonban az lesz, hogy az intézmény által feltárt hamis vagyonnyilatkozatok közül hány kerül majd bíróság elé” – állapítja meg a dokumentum. vissza Gyengélkedik a székely lobbi László János szerint a tanácsok feladata lenne népszerűsíteni a turizmust ÚMSZ Nagy Vajda Zsuzsa | 20090720 07:32:19nyomtat | elküld Székelyföld nem képes összehangoltan érvényesíteni a térség érdekeit az állammal szemben – nyilatkozta az Új Magyar Szónak László János, az Arkum cégc soport elnöke. Szerinte a helyi tanácsoknak kellene olyan eseményeket szervezniük, amelyek vonzzák a látogatókat. Székelyföld turisztikai brandként a szaktárca pénztárának mostohagyereke – erről beszélt Tusnádon. Mi az oka ennek? – A székely megyéket is magában foglaló központi régió (Maros, Szeben, Fehér, Hargita, Kovászna és Brassó megye – a szerk.) rendre kimarad a turisztikai támogatásokból. Pedig jelenleg is 75 millió euróból népszerűsítik egy program keretében a főbb idegenforgalmi látványosságokat külföldön. Nincs egységes lobbink, amely a források elosztásánál a javunkra billenthetné a mérleg nyelvét, a megyéknek jobban össze kellene dolgozniuk. Milyen típusú együttműködésre gondol? – Hargita és Kovászna megye egyetlen közös programot bonyolíto tt le az utóbbi időben, a Borvíz útja című rendezvényt, amely a gyógyturizmust kívánta fellendíteni. Több hasonló kezdeményezést kellene indítani. De kitől várják az együttműködést, ha Önök maguk nem szervezik ezt meg? – Nyilván mi, vállalkozók is jobb an összedolgozhatnánk. Az idegenforgalomban érdekelt cégek együtt népszerűsíthetnék a tájegység kínálatát, s például az utaztatásban is lehetne együttműködni a szövetkezeti rendszerhez hasonló formában (klaszter). De ehhez mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az állam felkarolja a klaszter kérdését.
