Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-20
MeH Nemzetpol itikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.20 . 11 tisztázott. Például azt, hogy a Basescu által irányított bukaresti jobboldal egyértelműen partnerként tekint a Fideszre. Az energetikai politikától kezdve a néppárti közös érdekek uniós érvényesítését va gy a kommunistaellenességen keresztül egészen a kettős állampolgárságig számos ügyben azonos nézetet vall a román politikát már most, a magyart pedig várhatóan egy éven belül kormányzati szinten is meghatározó két jobbközép erő. Ez a nyíltan megnyilvánuló kölcsönös bizalom (Orbán Viktor egyébként egy kérdésre válaszolva Basescu győzelme mellett érvelt az ősszel esedékes romániai elnökválasztás második fordulójában, ahol magyar jelölt már nem lesz) még akkor is stabillá teheti az államközi viszonyt, ha nem f og a székelyföldi autonómia megteremtéséhez vezetni. Utóbbi kérdésben ugyanis hajthatatlan Románia államfője, és ezen véleményét nem is próbálja meg diplomáciai köntösbe öltöztetni. Az emiatt joggal háborgóknak azonban tudniuk kell, hogy Basescu az első ro mán elnök, aki kész beszélni az autonómiáról, azt nem kezeli tabuként, és a központosítás leépítésének a híve. Mellesleg egyetlen olyan aktív politikus sincs Romániában, aki támogatná a területi autonómiát. A következő – minden jel szerint a Fidesz alkot ta – magyar kormánynak azért is érdeke az együttműködés Bukaresttel, mert az igazi, drámai következményekkel járható jogsértések nem keleti szomszédunknál, hanem Szlovákiában, valamint Ukrajnában sújtják ma az ott élő magyarokat. Az unióban egyedülállóan d iszkriminatív, az asszimilációt célzó szlovák nyelvtörvény, általában a pozsonyi állami szintű nacionalizmus és a kárpátaljai magyar oktatás felszámolásához vezető ukránosítás elleni fellépés kötelező módon prioritása kell legyen az új budapesti vezetésnek . Az ukrajnai helyzet kezelésében Románia akár harcostárs is lehet, hiszen az ÉszakBukovinában nagy számban élő román kisebbséget ugyanúgy érinti Kijev oktatási offenzívája, mint a magyarokat. Tusványos útjára indított egy folyamatot. Egy olyan magyar – román kapcsolat ígéretét, amely nem semmitmondó alapszerződésekben és médiacsalogató közös kormányülésekben merül ki, hanem azonos érdekeken s a vitákat is vállaló bizalmon alapszik. vissza Puskalövés nélkül – MEGJELENT CSOR BA BÉLA POLITIKAI ESSZÉKET TARTALMAZÓ KÖNYVE Vajdaságma.info 2009. július 19. [23:02] A minap hagyta el a nyomdát Csorba Béla író, költő és politikus Puskalövés nélkül című könyve. A 177 oldalas kiadványban a szerző öt fejezetbe foglalva 52 írásban fog lalkozik az időszerű nemzetpolitikai kérdésekkel, de elmondja véleményét az elmúlt másfél évszázad fontos történéseiről, jelenségeiről, és néhány történelmi személyiségről is. Az írások között található vitacikk, naplórészlet, jegyzet, glossza és karcolat, de nagyobb lélegzetvételű elemzés is. Ezek a munkák válogatást képeznek a szerzőnek a hazai és a külföldi sajtóban az elmúlt 15 évben megjelent munkáiból. Ezekben Csorba Béla foglalkozik a nemzeti identitástudat kérdésével, az 1944es atrocitások feltárás ával, s időszerű kisebbségpolitikai kérdésekkel. Rámutat arra, hogy a térségben jelen van a történelem meghamisítására való törekvés, ugyanakkor olyan szerb történészeket is nevén nevez, akik képesek a saját nemzetük képviselői által elkövetett bűnökkel va ló szembenézésre. Emlékeztet rá, milyen viselkedési formák voltak megfigyelhetőek a vajdasági magyar közszereplők körében 1995ben, amikor tömegesen özönlöttek ide a menekültek, elmondja véleményét a magyarverések és a kettős állampolgárság, meg az önkormá nyzatiság kérdéséről is, nem egyszer keményen bírálva itteni és magyarországi közszereplőket. Ugyanakkor olyan témákat is tollhegyre tűz, mint a korrupció és a politika viszonya, vagy 2001. szeptemberi 11én bekövetkezett New Yorki terrortámadás hatása az emberi szabadságjogok beszűkülésére. - „Nem hiszek semmiféle kortesdagálynak, jöjjön akár jobbról, akár balról, s különben sem hiszem, hogy okos nemzetpolitikát a jobb- és baloldal közötti konszenzus nélkül meg lehetne valósítani. Persze van konszenzus ma is: a fontolva haladás, a kivárás, a folyvást Brüsszelre kacsintás konszenzusa. Ennek lényege, hogy Magyarország takaréklángon tartja a határon túli magyarok korlátozott önrendelkezésének ügyét éppúgy, mint az államhatárokon átívelő nemzeti integrációét …” – olvasható egy 2006ban papírra vetett írásodban, melyben egyaránt ostorozod a magyar kormányt és az ellenzéket. Írásaidból, viselkedésedből egyaránt kiérződik mind a szociális, mind pedig a nemzeti érzékenység. Jobboldalinak, vagy baloldalinak tartod magad?
