Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-20
MeH Nemzetpol itikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.20 . 7 például a Nabucco gázvezet ék és a Dunastratégia - előkészítése, illetve a DunaKörösMaros- Tisza (DKMT) Eurorégió tervezett programjai voltak. Balázs Péter magyar külügyminiszter a tanácskozást követő sajtótájékoztatón kifejtette: a hármas határ menti együttműködésnek jelképes ü zenete van Európa számára, és konkrét gazdasági tartalma a határ mentén élők számára. Kiemelte a három ország közös határpontján megvalósítani tervezett Triplex Ipari Parkot, illetve a magyarrománszerb határvidék bekapcsolását a nagy európai energetikai és közlekedési hálózatokba. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a szomszédos országokkal konszenzus alakult ki a szerb vízummentesség ügyében. Ajánlott cikkek Dunarégió - Budapest helyzetbe hozható Ő a DKMT Eurorégió egy másik projektjét, a közös egészségbiztosítási rendszer létrehozását említette, m ondván: ha a némethollandbelga hármas határon képesek voltak ilyet létrehozni, akkor ez magyarrománszerb viszonylatban is sikerülhet. A Népszabadság tudósítójának kérdésére, hogy történte konkrét előrelépés a Triplex Ipari Park, illetve a megközelíté séhez szükséges bánáti út és a Tisza újból nemzetközi vízi úttá nyilvánítása érdekében, a magyar külügyminiszter azt felelte: az ilyen programokhoz közös politikai akarat és pénz szükséges. A közös politikai akarat megvan, a pénz pedig az Európai Uniótól megszerezhető. Uniós szemszögből ideálisnak mondható, ha két tagország együttműködik egy, a csatlakozást megcélzó szomszédos országgal. vissza Volt egyszer egy Vajdaság Kitekintő / Czekus Ábel 2009. július 20., hétfő Még mindig függő helyzetben van Vajdaság statútuma. A vajdaságiak türelme azonban fogy! A szerbiaivajdasági (v)iszony A minap ismét napirendre került Vajdaság új statútumának kérdése, annak kapcsán, hogy a szerbiai parlament immár több mint fél éve nem hajlandó napirendre tűzni az Újvidéken székelő Vajdasági Képviselőház által múlt év október 15én elfogadott törvénytervezetet. Az időhúzás annál inkább is meglepő, hogy a tervezettel kapcsolatban pozitív vélemények érkeztek már Belgrádból is. A honatyák többsége azonban vonakodik a témához nyúlni, ugyanis még igen frissek a 2008. februári koszovói események, és az esetlegesen elfogadott statútum – szerintük – nem jelentene mást, minthogy Vajdaság is zöld utat kapna a függetlenség felé. Látogasson el Sza badkára! Az effajta időhúzás nem csak a koszovói eseményekkel (és tanulsággal) magyarázható, ennél ugyanis van egy sokkal racionálisabb „érv” is, amiért a kérdés időről időre ad acta kerül. Vajdaság adja ugyanis a szerbiai össztermék (GDP) 42%át, jóllehet az orszá g költségvetésének mindössze 78%a kerül vissza az „autonóm” tartományba. És egyben ez jelenti a legfőbb különbséget is Koszovó és Vajdaság között: míg a déli tartományhoz a szerbek érzelmileg, kulturálisan ragaszkodnak, addig Vajdasághoz gazdaságilag. A Vajdasági Statútum teremtette jogi keret értelmében Vajdaság jogilag továbbra is Szerbia integráns része maradna, viszont a kapcsolat lazább lenne, ami egyben azt is jelentené, hogy a tartomány mozgástere nőne meg. A törvény jelképesen adna csak független séget a régiónak, annak elfogadása érzelmi elégtételt jelentene Vajdaság népeinek. A tartomány szempontjából a jogszabály főleg gazdasági, pénzügyi, és korlátozott mértékű politikai (jogalkotásivégrehajtási) függetlenséget eredményezne, míg a kisebbségek tekintetében a legfontosabban a kulturális, oktatási és egyéb nemzeti jellegű jogosítványok. Nem elhanyagolandó az az elképzelés sem, mely szerint a Vajdaságban élő nemzeti kisebbségeknek biztosítani kellene az államigazgatási szervekben (rendőrség, bírósá g, ügyészség, önkormányzatok) az arányos részvételt. Újdonság lenne a Nemzeti és Nemzetiségi Közösségi Tanács felállítása az újvidéki parlamenten belül, mely grémiumba a küldöttek felét a Vajdaságban többséget alkotó szerbség, m ásik felét pedig a nemzetisé gek adnák.
