Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 33 A politikus Băsescunak egy korábban tett kijele ntésére utalva mondta: az autonómiakövetelésekre kapott román „ soha ” válasz is szélsőséges. „ Nem folytatható tovább a székelyföldi betelepítési politika és az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése ” - szögezte le. „ Sürgetem a rendszerváltást a kisebbségpolitikában, az autonómia megvalósítását és az alkotmányos reformot. A kisebbségi törvény helyett olyanra van szükség, amely külön rendezi a magyarok helyzetét, nem a többi kisebbséggel együtt. ” - mondta Tőkés. Orbán Viktor megemlítette, h ogy a Fidesz és Băsescu korábbi szervezete, a DemokrataLiberális Párt ugyanazon politikai családba tartoznak, ami a konfliktusok ellenére értékes együttműködési lehetőség. A magyarok és románok sorsában vannak közös elemek. „ Stratégiai érdek, hogy a magyar energiafüggőségre olyan módszert alkalmazzunk, amelynek Románia is részese ” - jelentette ki. Elmondta: amikor a magyar miniszterelnök aláírta a Déli Áramlat gázvezeték megépítését illető szerződést, telefonon hívta fel Traian Băsescut, biztos ítva őt, hogy kormányra jutva keresik majd az együttműködési lehetőséget. „Új, jobboldali korszak kezdődik Európában, véget ért a politikai és gazdasági mitológia korszaka ” - jelentte ki Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a baloldal drámájának nevezte, h ogy az meghasonlott és egy olyan ideológiai űrbe került, amely identitásválsághoz vezetett. „Volt egy megújulási kísérlet, amikor mesterségesen akartak ellenségképet kelteni, így antiszemitának és szélsőségesnek nevezték riválisaik ” - magyarázta a p olitikus. Kifejtette: Magyarországon egy tőkecsoport vásárolta fel a baloldalt, mely mindent elvett a magyaroktól, a nemzeti összetartozás érzését és a demokráciába vetett hitet is. Ennek a politikának a kudarca hatalmi és gazdasági válsághoz vezetett , ami következményeként jelent meg a szélsőséges liberális baloldal és a szélsőséges jobboldal. „Alternatíva csak a kiegyensúlyozott polgári kormányzás lehet ” - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: Magyarország nem szabad kimaradjon az új jobboldal i korszakból. „ Radikális politikai fordulatra van szükség, ezt várjuk a választásoktól ” - zárta beszédét. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Maradnának magyar ajkú egyetemistáink – Az általunk megkérdezett fiatalok két harmada szeretné tanulmányait külföldön folytatni, akár egy szemeszter idejére is Magyar Szó • Kocsis Árpád • 2009. július 18., A minap beszámoltunk arról a CeSid (Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért) által végzett felmérésről, miszerint a S zerbiában élő fiatalok többsége szívesebben élne külföldön mint idehaza. Kíváncsiak voltunk a vajdasági magyar fiatalok véleményére is. A 26 személy, főként újvidéki és szabadkai magyar ajkú egyetemista bevonásával végzett tudakozódásunk eredményei hozzáv etőlegesen megegyeznek az országos szinten lebonyolított közvéleménykutatással. Az általunk megkérdezettek kétharmada szeretné tanulmányait külföldön folytatni, akár egy, de sokan több szemeszter idejére is, 90 százalékuk állami ösztöndíjjal, 10 százaléku k anélkül is. Arra a kérdésre, miszerint: „melyik országban tanulna szívesen?”, igen szerteágazó feleleteket kaptunk (bárhol, Magyarországon, Hollandiában, mindegy, csak az EUban). A felmérés eredményeiből kiolvasható, miszerint csak a megkérdezettek fele telepedne le külföldön, jobbára a nagyobb munkahelyi és kereseti lehetőségek miatt s főként az Európai Unió tagországaiban. A kérdéseinkre válaszolók 55 százaléka Vajdaságban alapítana családot. A „miért”re adott válaszok nagyobb hányada a hazához és az itt élő családtagokhoz fűződő érzelmi kötődéssel indokolta maradását. vissza Ukrán diákok a magyar főiskolán? Magyar Szó • Dunda György • 2009. július 18., szombat Az egyetlen teljes mértékben magyar nyelvű kárpátaljai fels őoktatási intézmény úgy próbál kedvet teremteni a továbbtanuláshoz, hogy térítésmentessé teszi a nappali tagozatos képzést mindazon jelentkezők számára, akik teljesítették a kötelező minimumot az idei emelt szintű érettségin. Ez igazán nagy szó, amikor a t öbbi hasonló intézmény szinte kivétel nélkül tandíjat emel, miután a válságra hivatkozva az ukrán szaktárca csökkentette az ingyenes helyek számát a felsőoktatásban. Ez a megszorítás azért nem érinti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, mert az intézmény nem kap ukrán állami támogatást, kizárólag a magyarországi szponzoroknak köszönheti működését. Az intézmény mindennapjairól, az elkövetkező időszak céljairól, a fárasztó problémákról
