Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 24 Az újság szerint "tragikus" az álláspontja a szlovák ellenzéknek is, amely szintén tagadja, hogy a törvény csorbítaná a kisebbségi jogokat. Az ellenzék ezzel azt bizonyítja, hogy a kisebbségi jogok nem mondanak neki s emmit, illetve hogy az annyit ragozott demokrácia, a nyugati értékek és az emberi jogok védelme hagyományosan már "nem vonatkozik a magyarokra". MTI vissza A fejlesztési ügynökség levette a kezét a romákról Magyar Nemzet 200 9. július 2. 00:04 Szakemberek attól félnek, kevesebb pénz jut a cigányok tényleges felzárkóztatására Felszámolta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kisebbségi munkatársakból álló Roma Program Támogatási Hálózatot (RPTH) – tudtuk meg. E lépéssel júl iustól megszűnt az uniós pénzek odaítéléséről döntő kormányszerv kapcsolattartási lehetősége roma szervezetekkel, az integrációban érintett intézményekkel és a cigány telepek, elgettósodott településrészek világával. További részletek a Magyar Nemzet júl ius 2i számában vissza Szigort hirdet Svédország VG 20090702 A gazdasági válságot követő fellendülés tartósságának biztosítása érdekében már most meg kell kezdeni az uniós tagállamok államadósságnövekedésének megfékezésé t – jelentette ki Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét tegnap átvevő Svédország miniszterelnöke. Reinfeldt arra figyelmeztetett, hogy a deficitek további növekedése a kamatlábak emelkedését okozná, és új egyensúlytalanságokat teremtene az uniós gazdas ágban, s ennek elkerülésére koordinált intézkedésekre van szükség a 27 tagállamban – írja a Reuters. A svéd vezetés eddig kevés részletet árult el a deficitek öszszehangolt lefaragására vonatkozó terveivel kapcsolatban. Anders Borg pénzügyminiszter kiindul ási pontként mindenesetre az unió stabilitási és növekedési paktumát említette, amely a GDP 3 százalékában maximálja a költségvetési hiányok mértékét. Elismerte azonban, hogy nehéz lesz közös nevezőre hozni a tagállami elképzeléseket. Reinfeldt ennek ellen ére is bízik abban, hogy már ősszel tető alá hozható lesz egy egységes stratégia az államháztartások rendbetételére. A feladat komolyságára világít rá az Európai Bizottságnak az eurózóna pénzügyeit górcső alá vevő legfrissebb jelentése, amelyből kiolvashat ó, hogy sokkal többre van szükség a pótlólagos konjunktúrakiadások leállításánál. Az elemzés szerint ugyanis a gazdasági növekedési kilátások közép- és hosszú távú romlása miatt a mostani magas deficitek strukturálisnak is tekinthetők. A válság a tőkebázis lerombolásával járt, mérsékelve a gazdaság termelékenységi potenciálját. A munkanélküliség egyensúlyi rátája alighanem emelkedni fog, és a gazdaság potenciális növekedési ütemét valószínűleg ugyancsak tartósan visszaveti a kialakult pénzpiaci felfordulás, illetve a szabályozási környezet emiatti szigorodása. Ez utóbbi tényező ugyanis azt eredményezheti, hogy nehezebb lesz tőkét szerezni a kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységekhez – véli a bizottság. Ezeknek a fejleményeknek viszont az államháztart ások hoszszú távú fenntarthatóságára is komoly kihatásuk lesz. A bizottság úgy számol, hogy a 2010re jósolt pozíciók szinten tartásához az eurózóna egészében a GDP 6,4 százalékát kitevő, állandó jellegű költségvetési kiigazításra lesz szükség. Ezek után n em csoda, hogy a brüsszeli testület 2010 után is az eladósodottsági mutatók romlására számít. Annak ellenére, hogy jövőre már a jelenlegi tervek szerint is a fiskális ösztönzés visszafogása várható. A bizottság szerint az eurózóna tagállamai erre és a jövő évre vonatkozóan összesen a GDP 1,8 százalékára rúgó élénkítő intézkedéseket fogadtak el vagy jelentettek be, ebből 1,1 százalék esik 2009re. A teljes összegből a GDP 1 százalékának megfelelő rész érinti a költségvetések bevételi, míg 0,8 százaléka a kia dási oldalát. Az élénkítő programok az idén 0,75 százalékponttal járulhatnak hozzá a GDP növekedéséhez, pontosabban ennyivel mérsékelhetik a teljesítmény romlását az eurózónában. Jövőre ugyan a nagyobb mozgástérrel rendelkező tagállamok még növelik a költs égvetési ösztönzést, de összességében azok értéke már csak a GDP 0,3 százalékára rúg majd az eurózónában. Az ösztönzők kivezetése általában a kiadási oldalt érinti majd, míg a bevételi oldalon többnyire helyükön maradnak az intézkedések.
