Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 18 Azzal viszont minden jelenlévő egyetérte tt, hogy nem az elnökkel szembeni támadás ez, hanem barátok csoportjának baráti figyelmeztetése - mondta a három középeurópai ország 1999es NATOcsatlakozásának útját egyengető egykori amerikai helyettes államtitkár. - Az az érzésünk, hogy az amerikai k ormányzat számos tisztségviselője úgy gondolja, térségünk kérdései egyszer és mindenkorra rendeződtek, és most más sürgető stratégiai kérdéssel foglalkozhat. Ez a vélekedés azonban elhamarkodott - írta a levélben többek között Lech Walesa és Aleksander Kwa sniewski lengyel, Václav Havel cseh, Michal Kovác szlovák, Emil Constantinescu román és Valdas Adamkus litván exelnök. Magyar részről Martonyi János, az Orbánkormány külügyminisztere, Eörsi Mátyás, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke és Gya rmati István nagykövet, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója jegyzi a dokumentumot. Az aláírókhoz tegnap csatlakozott Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Lech Kaczynski lengyel elnök is. A levél aláírói többek közt aggodalmukat fejezik ki azz al kapcsolatban, hogy Washington a cseh- és lengyelországi rakétavédelmi telepítési terveket feláldozhatja a szoros orosz kapcsolat oltárán. Ez szerintük alááshatja az USA szerepét egy olyan régióban, ahol egyébként is nőtt az Amerikaellenesség. A levélbe n az is olvasható: "a volt kommunista elitek, amelyeknek ragaszkodása a politikai és gazdasági hatalomhoz KeletKözépEurópa számos országában jelentősen hozzájárult a válságokhoz, fokozatosan eltűnnek a politikai színtérről. A nacionalizmus, szélsőségessé g, populizmus és antiszemitizmus erői azonban most (azaz a mostani válság nyomán) további lehetőségeket kapnak." A levél írói Albrighton, illetve Zbigniew Brzezinski egykori nemzetbiztonsági tanácsadón, mint a jelenlegi Fehér Ház befolyásos konzultánsain keresztül kívánják eljuttatni üzenetüket a döntéshozókhoz. Asmus lapunk kérdésére azt is közölte: nem emlékszik rá, hogy az átadás során Albright azt válaszolta volna: "örülniük kellene neki, hogy nem jelentenek problémát az amerikai külpolitikának!" Ezt a mondatot a varsói Gazeta Wyborcza pénteki online kiadása idézte. vissza Valóra váltanák Ceausescu álmát – Kikötőváros lehet Bukarestből, ha megépül a csatorna Kikötőváros lesz Buakerstből, ha megvalósul a román kormányfő terve. Emil Boc arra szeretné rávenni kormányát, hogy folytassa az 1990ben abbamaradt DunaBukarestcsato rna építését, és erre a célra 350 millió eurót különítsen el. A román kormányfő szerint a Duna- Bukarestcsatorna Románia nagy fontosságú tervei közé tartozik, amelynek pozitív hatásai vitathatatlanok. Tibori Szabó Zoltán| Népszabadság| 2009. július 18. | - Meg fogjuk beszélni a kormányban és a szállításügyi tárcával, hogy kiemelt fontosságú nemzeti projektként a csatornára európai alapokat és hazai költségvetési forrásokat találjunk - mondta Boc. Úgy vélte, a csatorna tervét nem kellene elfelejteni pus ztán azért, mert az 1989 előtti időkből származik. Reményét fejezte ki, hogy a projektet Romániának sikerül valóra váltani, hiszen annak számtalan gazdasági előnye lenne. Tavaly novemberben a DunaBukarestcsatorna - amelyen 1994 óta csak állagmegőrzési mu nkát végeztek , a környezetvédelmi tárca gondnokságából a szállítási minisztérium kezelésébe került át. A csatorna gondolata már 1929ben felmerült, s akkor a parlament törvényt is elfogadott, amely Románia fővárosát dunai kikötővé kívánta változtatni. K onkrét terveket azonban csak Nicolae Ceausescu idején, 1982ben dolgoztak ki. A diktátor minden áron meg akarta építeni a csatornát, az ugyanis - gazdasági előnyein túlmenően - remekül beleillett grandiózus álmai közé. Az építkezés 1986 vette kezdetét, mi után a DunaFeketetengercsatorna munkálatai befejeződtek. 1990ig a terv mintegy 70 százalékát sikerült valóra váltani, de az 1989 decemberi rendszerváltást követően Románia a projektről
