Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.18 . 8 még nem isme rtek, tény, hogy a jogszabály megrontotta a szomszédsági kapcsolatokat, s a magyar kisebbség eszközként használja a szlovák kormány elleni propagandaháborúban ” - véli Michal Horsky szlovák politológus (MTV) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „Események, programok” cím alatt olvasóink tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://www.nemzetpolitika.gov.hu/index.php?main_category=5&sub_category=162 Cikkek: Markó: decentralizáció, autonómia és föderalizálás Krónika • 2009. július 17. Az elmúlt húsz esztendő megvalósításairól beszéltek, illetve a következő két évt izedben a Kárpátmedencei határon túli magyar szervezetek előtt álló feladatokat vázolták fel pénteken a Bálványosi Szabadegyetemen a szervezetek vezetői. arkó Béla RMDSZ elnök szerint a z 1990es évek elején célként megfogalmazott többpártrendszert kiépít ették, akárcsak a parlamenti demokráciát. Emellett kialakultak a restitúció jogi keretei is. A határvonalon állnak a románmagyar viszony kérdésében. „ A pártállamot lebontottuk, azonban továbbra is megmaradt a központosított állam. A következő húsz év feladata lesz ennek lebontása, és Románia teljes átszervezése. Ez decentralizációt, vagyis a jelenleg bukaresti irányítás alatt álló közintézményeknek önkormányzati alárendeltségbe helyezését jelenti ” - fogalmazott Markó, aki szerint utóbbit nyilatk ozatok szintjén a román pártok is támogatják, azonban annál kevesebb intézkedés történik. Markó úgy véli, decentralizáció valamivel közelebb visz a sajátos formájú autonómiákhoz is. Úgy látja, ezt a regionalizáció követi, vagyis a jelenlegi – nem meg felelő – fejlesztési régiók átszervezése és közigazgatási jogokkal való felruházása. „ Ezzel egyidejűleg kell megtörténjen a sajátos formájú autonómiák kialakítása ” - jelentette ki az RMDSZ elnöke. Markó ugyanakkor egy következő lépést is elképzelhető nek tart, Románia föderalizációját. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ( MKP ) elnöke hangsúlyozta: Szlovákiában nemcsak a megszorító nyelvtörvénnyel és felháborító kisebbségellenes lépésekkel kell küszködniük, hanem meglátása szerint o sztódik az egységes magyar politizálás is. A pártelnök a Bugár Béla által létrehozott, Híd nevű új pártra utal, amelynek létrejöttét veszélyesnek tartja, mivel „ programot csinál az asszimilációból ” . A szervezetről úgy fogalmazott: „ többségében ma gyar párt, de egymás között szlovákul beszélnek ” . Tájékoztatása szerint Szlovákiában erőteljesebben ment végbe a decentralizáció, azonban még a folyamat elején vannak. Mint mondta: a következő években elszántságra van szükség. „ Csak akkora erőnk v an, amennyivel a közösség mögénk áll, tehát utóbbira is feladatok várnak ” . Hozzátette: a szlovákoknak is rá kell jönniük, hogy az autonómiaformák erősítik az államot. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az autonómia kiépítés ével kapcsolatosan elmondta: a Vajdaságban ez a folyamat közösségi konszenzusnak tulajdoníthatóan már elindult, azonban jelenleg nem látszik, hogy meg is valósulna. Hangsúlyozta: a határon túli közösségnek egy fontos elvárása van az anyaország felé: „ segítségre van szükség, hogy a mi prioritásaink a magyar államnak is ugyanolyan fontos legyen mint nekünk. Vagyis olyan politikát folytasson, mely szerint a határon túli magyar közösség az egységes nemzet részét jelenti ” . Brezovics László, a Kárpát aljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában a nemzetiségi politikát a jogkorlátozások irányába módosították, ami elukránosítási folyamatot eredményez. A kárpátaljai szervezet feladata lesz ez ellen fellép ni, és valamilyen fajta önigazgatási keretet teremteni a kárpátaljai magyarságnak, mondta. vissza
