Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.02 . 22 anyagi, szervezési, politikai vagy bármilyen más szempontból a rövidebbet húznák” – nyilatkozta Göncz László a közösségi vezetők egyértelmű álláspontjáról. A ké rdésről tárgyaltak a nemzetiségi csúcsszervezet tegnapi ülésén, a parlamenti nemzetiségi bizottság július 7i ülésén tűzi napirendre, a kormány pedig előreláthatólag július 9én tárgyalja a nemzetiségi témát. Nemzetiségi egyeztetés nélkül – Pahor – Bajnai találkozó Budapesten Népújság (Lendva) 1. julij 2009, 53. évf. 26. sz. - Király M. Jutka Július 1jén Budapesten találkozott Borut Pahor szlovén és Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. Az első miniszterelnöki találkozó fő tárgyalási pontjait a bilater ális kapcsolatok áttekintése – fő hangsúllyal a gazdasági együttműködésen – , a véleménycsere az EU aktuális kérdéseiről, kölcsönös tájékoztatás a gazdasági válság kezelésére irányuló intézkedésekről, valamint a két kormány októberre tervezett együttes ülés ének előkészítése jelentette. Pahort a magyar fővárosba erős gazdasági delegáció kísérte el, mindkét miniszterelnök részt vett az ez alkalommal tervezett magyar – szlovén gazdasági fórumon is. Borut Pahort délután fogadta Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnök asszonya, majd koszorút helyezett el a Hősök terén. A miniszterelnök magyarországi látogatását előkészítő folyamatban a muravidéki magyar nemzeti közösség képviselői nem kaptak lehetőséget véleményük kinyilvánítására, illetve véleményeg yeztetésre a nemzetiségi kérdéskört illetően, annak ellenére, hogy Pahor kormányfő ígéretet tett, hogy erre egyértelműen sor kerül. „Meggyőződésünk, hogy ilyen esetben a nemzeti közösség véleményét is szükséges lenne legalább egyeztetnie vagy kikérnie annak a miniszterelnöknek, aki a mi országunk miniszterelnöke. Mindenképpen számos kérdés van, amit fontos lenne a találkozó előtt megbeszélni, már a nemzetiségi kérdések egyeztetését illetően is a bilaterális kapcsolatokban. A muravidéki csúcsszervezet ül ésén javasolni fogom, hogy közösségként egy tiltakozó levél formájában a kormány felé adjunk hangot elégedetlenségünknek” – nyilatkozta lapunknak Göncz László országgyűlési képviselő. Történelemlopással vádolják Szerbiában a koszovói albánokat Fazekas L ászló, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2009. július 2., csütörtök (MTI) - A koszovói albánok nemcsak Szerbia területét csonkították meg függetlenségük egyoldalú kikiáltásával, a történelmét is el akarják rabolni - állítják már egy ideje szerb részr ől, s a kérdés most újból nagy figyelmet nyert egy, az Egyesült Államokban a jövő héten megjelenő könyv kapcsán. A Palgrave Macmillan kiadó gondozásában megjelenő művet Anna Di Lellio, a New Yorki New School University professzora, a pristinai újságír óegyetem tanára, szociológus, újságíró és politikai elemző írta, aki az utóbbi tíz évet Koszovóban töltötte. The Battle of Kosovo 1389: An Albanian Epic (Az 1389es rigómezei ütközet: egy albán eposz) című munkája a szerb történelem máig legheroikusabbnak tartott küzdelméről szól, de albán szemszögből. Albán szájhagyományra hivatkozva nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a csata hőse, az I. Murád török szultánnal végző Milos Obilic szerb nemes nem is szerb volt, hanem albán. Ez az újszerű, az albánok i ránti szimpátiából fakadó tétel - magyarországi párhuzamot vonva - körülbelül azzal ér fel, mintha valaki ma azt állítaná, hogy törökverő Kinizsi Pál román, az Egert megvédő Dobó István szerb, Vak Bottyán kuruc generális pedig tulajdonképpen tiroli osztrák volt. A szerző azonban albán népballadákra hivatkozva azt állítja, hogy a Lázár szerb fejedelem halálával végződő csatát elkezdő I. Murád gyilkosát - aki árulást színlelve jutott a török szultán elé, hogy aztán mérgezett tőrrel ledöfje - nem is Milos Obilicnak hívták, hanem Milos Kopiliqnak, s nem szerb, hanem albán volt. Ezzel igen érzékeny kérdést érint, mivel egy legendát próbál elvenni a szerbektől, olyan hőst, akit Szerbiában mindenki ismer, sajátjának vall, annak ellenére, hogy mint a legtöbb leg endabeli alakról, róla is nagyon kevés pontos, tudományosan igazolt ismeret van. A történészek többsége ma már hajlik rá, hogy elfogadja a létezését, és azt, hogy valóban ő végzett I. Muráddal, akinek a fia, I. Bajazid fejezte be az ütközetet, s ölette le - talán az apja halála miatti bosszúból - az összes szerb foglyot. Milos Obilic azonban csak egy szem az identitásukat kereső balkáni népek "hősrabló" akciónak áldozatul esett személyek láncolatában. A függetlenségük mellé történelmet is gyártani k ívánó koszovói albánok korábban már több akciót kezdtek: megpróbálták például albánosítani a XIX. század elején a török uralom ellen indított első szerb függetlenségi háború vezérét, Karadjordjét. A későbbi szerb és jugoszláv uralkodóház (Karagyorgyevicsek ) őséről közölték, hogy a Kliment törzsből származott, s valódi neve Kelmendi. Több sem kellett a szerb nacionalistáknak: néhány évvel ezelőtt, az agresszív albán propagandára adandó méltó válaszként azt javasolták, hogy Belgrád központjában állítsanak szobrot Szkander bégnek (Kasztrióta Györgynek),
